Milyen jelei vannak, ha valaki pályát tévesztett?

Persze, hogy lehetséges. Családi nyomás, de akár tényleg egy egyszerű rossz döntés is hizhat magával ilyet.

Számtalan ember azért fejezi be az egyetemet, mert ha már eddig eljutott...

Jelek? Nem élvezi amit csinál... tudja az ilyesmit az ember, tagadhatja nyíltan, de érzi, ha nem nekivaló

Erre én is kíváncsi lennék. Leírom a saját esetemet (bocsi, hogy így offolok, de nagyon kíváncsi vagyok, engem is pont a megfelelő pályaválasztás foglalkoztat mostanában):

Érdekel amit tanulok (biomérnök, egy év és végzek, de 2 év csúszással, mert egy év egy tárgy miatt egy másik meg egyetem váltás miatt ment el), de van más is amit szívesen csinálnék (matematikus), sőt kombinálnám a kettőt, de lennék még hobbi szinten hegedűművész, divattervező, szóval elég kaotikus. A laborgyakorlatok annyira nem mennek jól, bár már egyre jobban írok jegyzőkönyvet még mindig nagyon ideges vagyok (szinte gyomoridegem van, erős streszt érzek akárhányszor laborba megyek), mert attól félek elrontok valamit, felrobban valami, szóval nem érzem magabiztosnak a tudásom, mások meg mintha tök jól csinálnának mindent. Számolni szeretek, matematikai modelleket szívesen alkotnék, és ott nem robbanna fel semmi sem, de hiányoznának a mikroszkópikus élőlények. Emellett nagyon kevés tárgyat teljesítek egy félévben (sok kreditet veszek fel viszont), és attól félek azért van ez így, mert mégse ezt kellene csinálnom. Leginkább kutató szeretnék lenni, de ha a tanulás így megy tovább, akkor nem hiszem, hogy nekem való, másfelől viszont biztosan tudom, hogy ha nem próbálom meg egy életre bánni fogom.