Hogyan lehetne most boldognak lenni, azzal a tudattal, hogy nem vagyok elég jó?

kérdés, hogy mit csináltál amíg otthon voltál?

23F

"Hogyan lehetne most boldognak lenni, azzal a tudattal, hogy nem vagyok elég jó?"

Senki sem "elég jó", minden ember fejlődik az életútja során, a céljait eléri s újakat szerez magának (hisz amíg az élet tart, kell egy értelem, egy cél neki ami miatt folytathatod). Senki sem úgy születik, hogy van barátja, csaja meg stb... Alapból. Ez nem valami kezdőcsomag. Nem vagy semmivel elkésve, hiába érzed úgy.

Ne érezd emiatt kevesebbnek, hogy nincsenek barátaid, itthonülő vagy, introvertált. Tedd fel magadnak a kérdéseket:

Miért vagy otthonülő? Miért nincsenek barátaid? Miért nincs barátnőd? Miért szeretnél? Azért, hogy "többet érj" másoknak vagy azért mert TE magad szeretnél, mert magányos vagy, szeretnéd megtapasztalni az intimitást, stb...

Mert nagyon nem mindegy a kettő. A társadalom sokakba azt sulykolja bele - különösen manapság - hogyha szűz vagy, nincsenek barátaid, barátnőd teszem azt pl. 30 évesen vagy pedig - ha a mai generációt belevesszük - egyre fiatalabban (14-15 éves) akkor már kevesebbet érsz és társai. Pedig nagyon nem igaz. Te döntésed, hogy éled az életed, az a fontos, hogy boldog légy s ne bánts másokat ezzel. Pl. azzal, hogy ingyenélő vagy (nem tudom ez mennyire igaz, lehet eljársz munkába azonkívül hogy nem ismerkedsz de csak példaként említem), bizony bántasz - ha nem is fizikailag - másokat, például szüleid vagy akik eltartanak nem hiszem, hogy különösen örülnének neki.

Ráadásul sokáig nem leszel így boldog, csak amíg a szüleid megteszik ezt. Legyen jövőd, légy boldog, de a saját értékrended szerint, ne aszerint amit mások diktálnak. Nem tudom miért ülsz otthon, miért nem szereztél eddig barátod, de csak azt tudom javasolni, hogy gondold át ezeket a dolgokat, hogy igazán szükséged van-e rájuk vagy csak az elvárásoknak akarsz megfelelni s aszerint tégy. Tudod, az ember nagyon sokat tud kihozni magából - akaraterő - ha a helyzet úgy adódik, gondolj csak bele, ha az életedért harcolsz akár embert is képes lennél ölni, ha úgy adódik, a túlélésért.

Ha ezek után se szerzel barátot, barátnőt, stb... És "akarsz", akkor valójában nem is akarod te azokat, ha a félelem felül tudott kerekedni rajtad, vagy mittudomén, az a dolog ami akadályoz, hogy megtedd.