Van értelme folytatni egy olyan életet, amiben nem lehetek boldog?
Két hónap múlva 28 éves leszek. Sokak szerint még előttem az élet. De ők nem a valóságban élnek, fogalmuk sincs mennyire el van rontva (végérvényesen) az életem. Régen elszúrtam mindent. Egy sz.a.r vagyok. Egy f.o.s. Egy szánalmas, undorító trág.yahalmaz. Elszúrtam mindent, amit lehet: karrier, siker, egzisztencia kialakítására semmi esélyem. Alapvető dolgokra nem vagyok képes. Ami viszont örökké kísérni fog: az emlékek. A kudarcok. A sikertelenségeim, amiről másoknak fogalmuk sincs és mások el sem tudnak képzelni, a tapasztalatról már nem is beszélve. Gyűlölöm magam. Utálom ezt a f.o.st. Jó lenne meghalni - de még ezt is elszúrtam, még a halálvágyamat is lecsökkentettem azzal, hogy elmentem pszichológushoz. Pedig folytatni nagyon nem akarom. Olyan jó lenne meghalni. Vonat elé lépni, gyanútlanul hazafelé sétálni egészen addig, amíg valaki el nem üt. Ha nem lettek volna a pszichológusi látogatásaim már nem élnék - épp ezért bánom, hogy elkövettem azt a hibát, hogy egy újabb esélyt adtam ennek a sz.a.rnak. Az elmúlt évek eltűntek - nem haladtam sehová, csak a problémáimat szerettem volna megoldani, mindhiába. Így ennek az egésznek nincs értelme. Csak szívás, szenvedés, csalódás vár. Még ha meg is fordulna a szerencsém, az emlékek, a megélt kudarcok úgyis tesznek arról, hogy ne legyek boldog. Így pedig mi értelme van? Mi értelme leélni egy ilyen életet?
28F
válasza:Persze, hogy nem veszem fel a sértegetésed, hiszen valóban: számomra egy senki vagy, nulla kötődéssel, tisztelettel, vagy érzelemmel. Miért érdekelne amit méregből írsz? - Ebben igazad van, és valóban lepereg. Idióta akkor lennék, ha nem peregne le. ;)
Neked is le kellett volna peregnie, hiszen ahogy mondta,, valóban nem ismerlek. Én külön tudom szedni, hogy néma adok idegen emberek véleményére, ha számomra nincs segítő tartalma. Akkor kit érdekel?
Amúgy én nem megbántai akartalak, csak picit más nézőpontot mutatni. És nem most jöttem rá, hogy ne nem segítséget vársz, hanem még mielőtt az első választ írtam, mikor csak elolvastam a kérdést ( de ezt írtam is már akkor, sebaj).
Szóval élj, ahogy szeretnél.
válasza:TL/DR
A boldogság lehet egyfajta végállapot, egyfajta "révbe ért" helyzet. A valóságban a végállapotok a lényeg halálával egyenlőek. Az élet él és élni akar. Minden mozgásban van. Vakíthatod magad bármivel, ez így van, és kész.
A boldogság lehet a lélek alaptónusa is. Amikor látod, hogy minden a helyén van, nincs üzemzavar, csak az emberi megítélés nevez számára kellemetlen dolgokat hibának. Jól is fel lehet adni mindent, ha a cél a tényleges valóság megértése. Az a fura, hogy amint döntöttél, és teszed mindazt, ami kicsit is elvezethet ahhoz, hogy a maga tényleges, teljes valójában tapasztald a saját életedet, akkor még aki nem akar, az is legjobb tudása szerint hozzásegít a tisztánlátáshoz.
válasza: válasza: válasza: válasza:De most akkor mi a problémád konkrétan? Az egy dolog hogy depressziós vagy,én is az vagyok.De ne mondj már ilyet hogy megéri-e így élni! Akármibe le merem fogadni hogy az emberek 80 százalékától jobb életet van,ha már gyakorin birsz írogatni.
Ha segítséget kérsz,segítünk.De ha panaszkodsz akkor ne hurrogd már le a válaszolókat,ha segíteni akarnak vagy megmondják az igazat. Ha nem fogadsz el tanácsot,minek kérdeztél itt?
Arról amit írtál,hogy 30 évesen nem jöttek be a terveid,az pedig nem a világ vége. Még nagyon ráérsz. Nekem van egy rakás 28-30 éves barátom,akik a szüleikkel élnek,fizikai munkából,nincs párkapcsolatuk,és mégis boldogok. Vannak terveik,és tesznek érte hogy minél hamarabb változzon az életük.Ennyit tehetsz. Elhiszem hogy frusztrált vagy,én is ilyen vagyok,de attól még hülye kérdés hogy mi értelme van.
Tudod azt te is.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!