Van értelme folytatni egy olyan életet, amiben nem lehetek boldog?
Két hónap múlva 28 éves leszek. Sokak szerint még előttem az élet. De ők nem a valóságban élnek, fogalmuk sincs mennyire el van rontva (végérvényesen) az életem. Régen elszúrtam mindent. Egy sz.a.r vagyok. Egy f.o.s. Egy szánalmas, undorító trág.yahalmaz. Elszúrtam mindent, amit lehet: karrier, siker, egzisztencia kialakítására semmi esélyem. Alapvető dolgokra nem vagyok képes. Ami viszont örökké kísérni fog: az emlékek. A kudarcok. A sikertelenségeim, amiről másoknak fogalmuk sincs és mások el sem tudnak képzelni, a tapasztalatról már nem is beszélve. Gyűlölöm magam. Utálom ezt a f.o.st. Jó lenne meghalni - de még ezt is elszúrtam, még a halálvágyamat is lecsökkentettem azzal, hogy elmentem pszichológushoz. Pedig folytatni nagyon nem akarom. Olyan jó lenne meghalni. Vonat elé lépni, gyanútlanul hazafelé sétálni egészen addig, amíg valaki el nem üt. Ha nem lettek volna a pszichológusi látogatásaim már nem élnék - épp ezért bánom, hogy elkövettem azt a hibát, hogy egy újabb esélyt adtam ennek a sz.a.rnak. Az elmúlt évek eltűntek - nem haladtam sehová, csak a problémáimat szerettem volna megoldani, mindhiába. Így ennek az egésznek nincs értelme. Csak szívás, szenvedés, csalódás vár. Még ha meg is fordulna a szerencsém, az emlékek, a megélt kudarcok úgyis tesznek arról, hogy ne legyek boldog. Így pedig mi értelme van? Mi értelme leélni egy ilyen életet?
28F
válasza:Hát én elég sok embert ismerek, akik 28 évesen még vagy otthon, vagy egy albérletben tengődnek.
A te bajod az, hogy túlságosan elhitted amit beléd nevelt a társadalom/média/esetleg szülők.
Nem veled van a gond, hanem azzal a téveszmével és irreális (ám nem valódi, csak semmitmondó és sablonbos) célokkal, amit felállítottál magadnak.
A lakás, autó, jó kereset még bőven most jöhet, az én párom (28F szintén) sincs egyik birtokában sem, albérletben élünk.
De ha ez vigasztal, ha meglenne már a lakás stb, akkor sem éreznéd magad boldognak. kell mindig valami célnak vélt dolog, amiért az ember küzd.
Én javaslom tűzz ki magadnak kisebb, ám igazibb célokat is, amik valóban örömet okozhatnak addig is, míg ezek összejönnek.
Bár gondolom most ezt nem fogadod meg, mert a sza.rtengerben hullámozni sokkal jobb, mint kijönni belőle.
válasza:Kérdező, pont, hogy az az önámítás, amit te csinálsz: hagyod magadat fentről manipulálni, társadalmilag.
Autó, csillogás-villogás... Ez volna az érték?? Ha ezt hiszed, akkor önámító vagy.
Senki nem akar csilogni-villogni.
Ez nem manipulàció.
A társadalmi megvezetés pl. az a konyhafilozófia, hogy kapcsolat nélkül sz@r.
válasza:22-es vagyok.
Tudtam, ilyesmi reakciót vártam. :)
Pl, az is önámítás, ahogy az is, hogy azt hiszed, hogy a lakástól, autótól ha meglenne msot neked, boldog lennél.
Nem akarlak elkeseríteni, de ideig-óráig örülnél neki, juhé, és fél évre rá már azt is elfelejted, hogy most pl mennyire hajlamos vagy szenvedni utána.
Szóval nem, nem lennél boldog tőle, most csak azért hiszed azt, mert nincs. Ráadásul ezek "csak sablonok".
(Nyilván azért fontos a szükséges dolgok között, félre ne értsd, hogy meg legyen, meg ideig óráig örülnél neki, de ez továbbra sem igazi nem cél. Max egy sablonos cél.
Ezen kívül kellenek, hogy legyenek a személyiségedhez köthetőbb céljaid ahhoz, hogy boldog légy. Eyg eszköz megszerzésétől nem leszel az.
Ez kb ugyanolyan, mint amikor tízen éves korodban mikor elterjedtek a mobilok, és megvesztél a legújabb, legfaszább verzióért, szabályosan szenvedtél hogy neked az kell. Majd megkaptad, örültél is neki mondjuk 2 hétig. De ennyi. Nem tett boldoggá. (Mondjuk lehet hülye példa, mert most is sok birka veszi 200 ezerért a legújabb iphone-t, mert az iphone, de ez inkább csak felszínes csilivili a külvilág felé, meg belső megfelelési kéynszer-féle, hogy legalább fel tud mutatni "valamit".)
Szóval ott vagy a lakásodban, egyedül, egy autóval, nap telik el nap után. Ez hamar unalmas lesz, mert ebbe semmi élet nincs. Lett még egy eszközöd, amit a többi embernek fel tudsz mutatni, hogy "nekem van". Ennyi.
Nyilván én is szeretnék, meg örülnék már egy saját lakásnak, de nem ez az életem legfőbb célja vagy értelme.
válasza:Wow.. azta, hallodd... most a lelkembe hatoltál. De most komolyan. :)
Nem, viccelek, sajnos nem tudom felvenni -pláne egy anonim oldalon- frusztrált lelki sérült emberkék puffogását.
De örülök, hogy kiadtad!
A lényegen nem változtat, amit írtam, még ha mérges is vagy- sőt, pont, hogy innen tudom, hogy betalált, tekintve, hogy semmi bántó nem volt benne btw..)
Te nem segtíséget vártál itt, csak nyafizni és puffogni akartál ( ahogy azt előre is tudtam)
- És lám, be is jött.
Oh, a "bunkóságomat" csak az optimista retardáltak miatt veszem elő - ne aggódj, nem tapintottál érzékeny témára, csak utálom az olyan idiótákat, akiknek fogalma sincs az életről, mégis különórákat tartanak belőle.:)
Lol, most jöttél rá, hogy nem tanácsokat vártam a helyzetemből való kilábaláshoz? Ööö... elolvastad a kérdést? Oh, hát persze, hogy elolvastad, csak az optimizmusod és retardáltságod miatt értelmezni sem vagy képes.
De ez nyilván nem baj, meg persze az sem, hogy a fenti jelzőkkel illetlek- úgyis lepereg rólad, miért ne folytassam?:)
válasza:Mindig. Van. Remény.
4 évig voltam depressziós, meghalt a lovam, az én hibámból, most lett vége a három éves kapcsolatomnak. Nehéz, de tovább kell lépni.
És most igenis boldog vagyok. De csak több leszel a kudarcoktól. Tapasztalat. És fáj, de nem vattacukor az élet és ezt is tudod. Ki tudja ki lesz még..
22/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!