Csak szerintem kétes dolog ez az új fulfilled/önmegvalósító dolog?

Senki sem tudja altepni a sajat arnyekat, vagy attorni a sajat korlatait (marmint a valodiakat, nem a kepzelteket).

En ezt a "barmit el tudsz erni" dolgot ugy modositanam, hogy sokkal tobb mindent el lehet erni mint amit az emberek altalaban el szoktak erni, csak xartak bele.

De mindent nem lehet, akarmennyire erosen akarod is. Es ennek objektiv okai vannak.

Két baj van ezzel. Az egyik, hogy most kitalálom, hogy világhírű énekesnő leszek. És nem, nem érdekel, hogy nekem már kiskoromban se volt cuki kis hangocskám, inkább emlékeztetett repedt fazékra, mert eljárok majd magántanárhoz, meg sokat gyakorlok, hisz bármit elérhetek! Ja, nem.

Vagy ott vannak azok a diákok (sok ilyet látok sajnos), akiknek megvan az eszük és a kitartásuk ahhoz, hogy bekerüljenek egy orvosi/gyógyszerész szakra (de más híresen időigényes szakokat is mondhatnék). El is kezdik, aztán egyszer csak betegség vagy haláleset lesz a családban, és nem tudják már megvenni a diáknak a harmincezres anatómiai atlaszt, meg albit fizetni, mert a koleszban nincs elég férőhely, stb... Szerencsétlen diákunk elmegy dolgozni, hazaesik éjszaka hulla fáradtan, eszik valami műanyag f*st, amire futja a béréből, átnézi az aznapi anyagot, mert rendesen megtanulni már nincs ideje, aztán alszik négy órát, és kezdheti is az újabb napot. Nem mindenkinek van olyan szervezete, hogy tolerálja az alváshiányt és a silány táplálékot, ezért diákunk inkább otthagyja az álmait, és elmegy teljes állásba dolgozni.

Ez utóbbi sajnos tapasztalat, és nagyon fel tud húzni, mikor olyan emberek akik a) semmit nem tudnak felmutatni; b) mindent a hátsójuk alá raktak pampognak akár a neten, akár élőben, hogy "de ment volna, csak nem akartad eléggé". Honnan vesz hozzá a bátorságot? Még ha teszem azt én meg tudok csinálni valami nagy kaliberű dolgot, más meg nem, akkor sem fogok beledumálni kéretlenül az életébe, mert tudom, hogy nem vagyunk egyformák.

De mivel az ilyen egyedeknek ezt hiába magyarázom, én már csak szolidan megkeresem a gyenge pontjukat, és rámutatok, hogy csak akarni kell a változást. Múltkor egy ducibb munkatársnő fárasztott azzal vizsgaidőszak végén, hogy valami "menne nekem, csak akarni kellene", mire én visszavágtam a kb. 50 kg-os kis testem birtokában, hogy neki is lehetne jó alakja, csak akarni kellene. Azóta utál... de legalább nem tolja a hülyeségeit nekem ;)