Elegem van az utálatos rosszindulatú emberekből. Nagyon.20 éves lány vagyok, és itt állok, pasi, munka nélkül. Szinte mindig beszólnak az utcán általában azt h nézd hogy néz ki. ez tuti nem lány. Ez tuti csávó. Miért van ez?

pedig semmi különös nincs rajtam. max csak ahogy sétálok.. meg néha komolyan szoktam nagyon nézni.. de emígy semmi.. hosszú hajam van világos barna , szinte már fekete színű szemem, vastag ajkaim, közepes méretű szemem, és kicsit pufi arcom ( amit nagyon szeretnék leadni, mert van rajtam súlyfelesleg) de nem nevezhető kövérnek.. az ilyen jellegű beszólásoktól elegem van.. ki se merek menni a házból.. mert ha kimegyek félek h újra beszól valaki és akkor persze hogy megtörténik.. ha minden igaz akkor februártól lesz munkám gyárba.. ideiglenesen akarok oda menni, mert szeretnék pénzt gyűjteni képzésre... a családomnak elmondtam h mit hallottam az utcán ilyen 15 éves beképzelt hülye gyerekektől .. meg parasztoktól .. de azt mondták hogy ez mekkora hülyeség.. voltam is ezzel a dologgal pszichológusnál, de ő is azt mondta hogy aki ezt mondja rám az fogyatékos.. mert épp hogy nagyon kislányos vagyok.. nem merek kimozdulni a házból.. nincs kedvem élni.. de öngyilkos nem akarok lenni.. régen jártam sportra és rengeteg arany érmet szereztem, de már vagy 7 éve semmi... arra gondoltam elkezdek valami önvédelmi sportot h magabiztos legyek annyira hogy ne érdekeljen ki mit mond.. sajnos nagyon érzékeny vagyok és egy ilyen jellegű beszólás pár napra letör nagyon... 2 barátnőm van akiknek ezt elmondtam és csak néztek tátott szájjal hogy ez mekkora hülyeség és hogy mekkora fogyatékos aki ilyet mond... pedig mondanak elég gyakran... nagyon rossz látni hogy mindenki megy futni , sportolni, bulizni, kávézni meg ilyenek nekem meg semmi.. mert csak akkor merek kimenni az utcára vagy menni valahova ha rúzs van rajtam... de ez nem megengedett aki mondjuk csak egy egyszerű gyárba menne dolgozni.. testvérem egyetemre jár én meg munkanélküli vagyok, neki nincsenek ilyen jellegű problémái, neki vannak barátai, pasija, és soha nem bántották meg ennyire... sőt.. őt mindenki dicséri.. én meg nullának érzem magam mellette.. nem látnám hogy később jobb lenne, mert már vagy 7 helyre beadtam az önéletrajzom és semmi nem jött össze.. próbáltam befesteni a hajam meg ilyenek h változzak de semmi.. és már hosszú évek óta megy ez... de ahova megyek félek hogy ott is cseszegetni fognak.. nem lehet így élni.. főleg 20 évesen.. sokszor sírok mert nem tudom miért mondanak ilyet rám.. ez annyira rosszul esik h azt kívánom néha hogy bár meg se születtem volna.. nem tudom mit tartogat a jövő.. öngyilkos nem akarok lenni.. de már nem tudom mit csináljak?...