Mitől értékes egy élet?

Ha tudod magadról, hogy gyakorlatilag még nem éltél semmit, akkor mi lenne ha elkezdenéd?

Egyébként akkor értékes egy élet, ha jól érzed magad a bőrödben, elégedett vagy önmagaddal, nem kell Nobel-díjat szerezned ahhoz, hogy elmondhasd magadról, értékes életet élsz.

Fejlődés lehetőségétől.

Mind értékes. Ha nem lenne az, nem születtél volna meg.

Csupa lényegtelen dolgot sorolsz fel.

Tanuld meg kezelni ezeket. Ezért élsz, nem csak dolgokért. Önmagukban nem lenne értelme.

Akármilyen.

Tanulási lehetőségektől.

Semmitől, erre nincs objektív válasz.

Én se tartom sokra az életemet, de nem is keresem már az értelmét, annyi tervem és célom ment már füstbe, hogy teljesen kiégtem. Mindenesetre nem akarok megdögleni, mert néha azért történnek jó dolgok. Ezeket próbálom élvezni, a szar dolgokon meg túltenni magam, és kész.

Az érték(esség) attól függ, hogy a szóbanforgó dolog mennyire segíti az élet fennmaradását. Ma már felvilágosult ember nem vonhatja kétségbe, hogy az élet alatt nemcsak az embert, hanem a teljes élő természetet kell érteni, az ember az élő természet nélkül pillanatok alatt kihalna.

Csak röviden: mivel a technikai fejlettsége miatt az emberiség döntő befolyást gyakorol az élő természet állapotára, így az emberrel kell foglalkozni, azzal a rendszerrel, amely az emberben az élet fenntartását hívatott biztosítani.

Az élőlényeket a létfenntartó ösztöneik vezérlik, az embernél az emberi elme megjelenése miatti elfajzás következtében fellépett erkölcstelenség kezelése sorsdöntő; a létfenntartó ösztönök hatásának a szabotálása és legfőbb célként az élvezetek, az örömök megszerzésének a fő céllá válása miatt keletkezett az erkölcstelenség, így az erkölcstelenségre csábító ösztönös kényszereink elleni fellépésünk határozza meg az erkölcsi színvonalunkat, és mindebből következően az erkölcsösség minél magasabb mértéke a legfőbb érték. Minél erkölcsösebb egy tett, egy gondolat, egy viselkedés, annál értékesebb. Tehát az élet annál értékesebb, minél erkölcsösebb, minél inkább szolgálja a teljes emberiség javát, sőt, a teljes élő természet javát. "Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül", és nem pusztul ki az élet. Bővebben "Az evolúció filozófiája" és "Az evol. fil. fogalomtára" c. írásaimból olvashatsz erről. Légy jó mindhalálig. Qrva egyszerű, és ugyanakkor qrva nehéz az értékesség..., de csak ez ad jó közérzetet az embernek, mert a közérzetet a létfenntartó ösztöneink határozzák meg, teáht Kant nagyon jól látta meg: Az embert a boldogság-igény vezérli. Na, én meg meg is indokoltam, a legújabb embertudományi kutatási eredmények alapján. Hallatlan érdekes az egész, elképesztő dolgokat derítenek ki, pl. a lelkiismeretről, a DNS kétoldalú nyelvi kommunikációjáról a tudattal, mélyedj ebbe bel, soha többé nem fogsz unatkozni!

Üdv.

Szia!

Szerintem pont az a baj, hogy nincs hited. Mármint az, hogy nincs kapcsolatod Jézussal. Az életemből egy példa: nagyon, de tényleg nagyon szerettem volna, hogy legyen legjobb barátom. Régen volt, de az én hülyeségem miatt összevesztünk, amit már rég megbántam. Egy ideig nem történt semmi különös, de aztán minden rosszra fordult, megkaptam a büntetést, és utána a padlóra kerültem totálisan. Aztán egy idő után megszólított Isten, és felsegített a padlóról. Azután is még minden nap kértem, hogy legyen legjobb barátnőm, de még mindig nem volt. Én is teljesen értéktelennek éreztem magamat. Túlzottan koncentráltam a legjobb barátnőre, és nem vettem észre, hogy Ki az igazán fontos:Isten. Ezek után rájöttem, hogy nem akkor leszek boldog, ha lesz legjobb barátnőm. Rábíztam magam Istenre, és imádságban azt kértem Tőle, hogy tegye azt, amit jónak lát az életemben. És hogy miért mondtam ezt el neked? Azért, mert az értékesség nem attól függ, hogy van-e barátod, vagy hogy van-e yachtod. Értékes vagy, mert Isten szeret téged is, és szeretné, ha Hozzá fordulnál. Arra bátorítalak, hogy bízd rá magad Istenre, imádkozz Hozzá. Nekem még mindig nincs legjobb barátnőm, de ez az eset megtanított arra, hogy Ki is a legfontosabb az életben. Nem a legjobb barátnő, hanem Isten. És én hála Istennek tudom értékelni az életem azóta, amióta Ő van a központban.