Van még valaki aki akkor jött rá milyen értékes az élet, amikor esélyes lett rá, hogy meghaljon?

Pár éve volt egy súlyos balesetem, hasonlóképp éreztem akkor, mint most te. Nem akartam itt hagyni mindent, és mindenkit, mert hiába nem voltam közkedvelt, voltak fontos dolgok az életemben. A bunkóság elkerülése végett nem kérdezem meg, mi miatt esélyes a halál, de ahogy írtad, LEHET. Szóval még van esély, hogy minden jóra fordul.

17/f

Sajnos az ember hajlamos arra, hogy elfeledkezzen a dolgok értékéről, és legtöbbször csak akkor küzd igazán, amikor közel a veszély. Ezt pl észreveheted az emberi kapcsolatokban, vagy tanulásban/munkában, a legtöbb ember elég lusta, mert nincs motivációja arra, hogy tegyen az értékek megőrzése érdekében, inkább akkor kezd kapkodni, amikor már látja, hogy kezd elveszni a dolog.

Én kíváncsi vagyok, ha szeretnél róla beszélni, hogy milyen a helyzeted, lehet, hogy segíteni is tudunk rajtad, ezért javaslom, hogy ne kezeld tabunak.

Az akaraterő pedig sokat számít, ha betegségről van szó, az a fontos, hogy akarj küzdeni, és legyél boldog. Az ember fél tőle, pedig a halál nem fájdalmas, inkább az a rossz, ami megelőzi, ha megelőzi szenvedés. Ha vannak barátaid, rokonok, akik foglalkoznak veled, tényleg nincs miért aggódnod, és jó, ha el tudod fogadni. Ez is sokat segít rajtad lelkileg, aminek lehetnek pozitív testi következményei is (a lelkiállapot is erőseb befolyásolja a szervezet működését).