Te úgy éled a napjaidat mintha az utolsó lenne? Nem félsz, hogy idő előtt halsz meg?
Lehet, hogy furcsa a kérdés de szinte nem telik el úgy napom, hogy ne gondolnék erre. Valamiért félek attól, hogy még fiatalon, hirtelen meghalok. Ha autóval megyünk valahová akkor is gyakran eszembe jut, hogy mi van ha ez az utolsó utam. Nem betegesen gondolok erre, csak simán átfut az agyamon és amúgy is sokat szoktam gondolkozni az életen. Olyan rövid és "törékeny", egy pillanat alatt véget lehet vetni neki és mégsem becsüljük, nem vigyázunk rá eléggé és nem használjuk ki.
Néha szoktam az interneten emlékvideókat nézni és hihetetlen, hogy milyen sok velem egyidős vagy még fiatalabb! ember hal meg, pedig én is még csak 20 leszek nemsokára. Na meg persze nálam idősebbek is akiknek még bőven lett volna dolguk az életben. Most ne értsetek félre, az időseket is ugyanúgy sajnálom, csak most nem róluk szeretnék beszélni. Az előbb épp láttam egy 16 éves lányt, motorbalesetben halt meg tavaly. Egy hasonló korú fiú az utcán lett rosszul és kiderült, hogy elég komoly betegsége volt csak éppen nem voltak tünetei. Egy szintén 16 éves lány pont a születésnapján halt meg. És még rengetegen. Olyan borzalmas ez. Ilyenkor belegondolok, hogy én is pocsékolom az életemet. Ha valamit szeretnék mindig csak várok, hogy majd... majd ha eljön az ideje... majd a megfelelő pillanatban... majd ekkor, majd akkor. Pedig lehet, hogy nincs időnk kivárni azt a bizonyos majdot. Oké lehet, hogy amikor meghalunk akkor nem bánjuk meg, hogy nem tettünk meg valamit de az is lehet, hogy igen. Meg különben is. Szeretném ha gátlástalanul meg tudnám tenni azokat a dolgokat amiket szeretnék, hiszen (lerágott csont) egyszer élünk. Nagyon sok olyan dolog van az életünkben amit soha nem élhetünk át újra vagy nem változtathatunk meg.
Az utolsó napnál tekintsünk el attól, hogy nem mennék dolgozni, kipróbálnék ezt-azt stb. Ezz az utolsó napos gondolatot csak feltételezzük :)
Ti mit gondoltok? Megtesztek mindent?
19/L
Pont 2x annyi idős vagyok,mint te. De nem így élem a napjaim,sőt, eszembe sem jut. Nem f€lek a haláltól, előbb-utóbb úgyis az a vége.
Igyekszem tevékenynek lenni, szeretni, de ennyi.
'Nem betegesen gondolok erre, '
De. Oszinten szolva kb. felevente ha eszembe jut barmi ilyesmi, pedig 42 elmultam. Tulgondolod, tulizgulod, tulporgeted a lenyegtelen dolgokat, olyasmin aggodsz ami irrealis vagy epp totalisan valoszinutlen. Roviden: unatkozol, mert nincs mivel foglalkoznod nap kozben, a munkad/tanulmanyaid nem kotnek le, nem erdekelnek, a barati tarsasagod sem (ha van), ezert raersz ilyesmivel tolteni az idodet. Hidd el, teljesen felesleges, semmi filozofiai 'melyseg' nincs az ilyen gondolatokban.
Nem. Mivel ha már meghaltam, mindegy, milyen restancia maradt magammal szemben. Ha úgy van, később pótolom. Ha nincs úgy, akkor meg tényleg mindegy :)
Mással szemben meg nincs elmaradásom.
De tul sokat agyalsz ezen, es csak magaddal tolsz ki.
A halal termeszetes dolog, folosleges felni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!