Szerintetek ez lehet fiú-lány barátság vagy már több annál?

Nem akarok regényt írni, szóval megpróbálom kinél rövidebben összefoglalni.

Tehát van egy fiú(pár hét és 19) és én(17).

Most vagyunk végzősök gimiben, már négy éve ismerjük egymást. Eddig is megvoltunk, de csak úgy natúrban vagy hogyan mondjam. Aztán tavaly év végétől valami furcsa mód, elkezdtünk facen renderesen minden este beszélgetni vagy ha úgy volt, napközben is(azelőtt alig váltottunk pár szót házi vagy valami miatt, persze suliba is elnevetgéltünk a töbiekkel stb).

Aztán a nagy beszélgetések nyáron is folytatódtak. Találkoztunj egyszer azért hogy megbeszéljük mi van közte és köztem mivel év vége felé jobban egymás közelében voltunk és néhány osztálytársunk megjegyezte, megkérdezte hogy járunk e vagy mi van...szóval ezt meg akartuk beszélni de végül minden másról beszéltünk csak arról nem plusz akkor még egészen feszengett egy helyzet volt számára és számomra is, nem voltunk elég "lazák".

Végül nyáron egyre többször találkoztunk, moziba voltunk, kirándulgattunk és egyre inkább közel kerültünk egymáshoz és tényleg bármit megbeszélünk egymással, még a kényesebb témákat is. Sokszor bókol, néha én is neki...mások szerint elég sokat flörtölünk, ami nekem furcsa hiszen sosem volt pasim vagy ilyen közeli fiú barátom és ez rá is igaz fordítva.

Nem kerüljük néha a facen sem a perverz...néha tenyleg elég perverz viccelődést, csípkelődést sem. Az új tanévtől kezdve egyre jobban összeboronálódtunk, egy ideje már kézenfogva járunk(suliból elkísérem az autóbuszállomásig és onnan megyek haza).

De már bárhova megyünk ez megszokott dolog. Nemrég voltam náluk és megtörtént mindekttőnknek az első..csók. Ő kezdeményezte.

Azóta már ez is teljesen normálissá vált és igaz, hogy az osztály előtt nem csináljuk, de máshol(pl utcán, buszmegálló).

Ma pl mikor megcsókolt(azért a nyelvesig még nem merészkedtünk, de nem is volt alkalmunk, nyugott környezetünk, hogy megtörténjen) azt mondta hogy kicsit ragad a szája az ajakápolómtól. Aztán mondta, hogy vissza adja. Ez ott helyben olyan aranyos volt.

Már sokak szerint csak kínlódunk ezen egy jó ideje már, mert sak nem akarjuk bevallani az érzéseinket.

Párszor már írtuk és néhányszor, de azért mondtuk egymásnak hogy szeretlek.

Csak nem akarom beleélni magam, hogy ilyen velem, miközben néhány régebbi beszélgetésben úgy tűnt, hogy nem gondol rám barátnőként...vagyis így konkrétan nem mondta soha, és hát a viselkedése sem ezt tükrözi...nem tudom mit tegyek.

Mit gondoltok?

Nagyon szépen köszönöm, ha valaki végigolvasta és rendesen válaszol :)