Van aki olyan fogadalmat tűzött ki maga elé, hogy direkt kipróbál olyan dolgokat x időszakon keresztül, amiktől fél? Hogy megy? Nehéz volt elkezdeni? Történt bennetek lelkileg változás? Írnátok tapasztalatokat?

Volt több is.

A verekedés okozott bennem frusztrációt először.

Pedig nyertem minden alkalommal,de mégsem volt az igazi.

Ezért elkezdtem boxolni járni.Az első pár hónapban eléggé be voltam szarva,de a harag nálam mindig fel tudta írni a félelmet.És az,hogy valaki jobb volt a bunyóban mint én haragot szült bennem ami még több edzésre motivált.Szóval 3 év után már viszonylag lazán le tudtam verni embereket az utcán.Ezért ezt a frusztráció faktort legyőztem.

A másik ilyen a csajozás volt és dugás.

Jártam pár lánnyal,de egyik sem volt igazi,nem olyanok voltam amilyet én akartam és nem volt annyi amennyit én akartam és jobb szerető is akartam lenni.

Ennek ugyanúgy álltam neki,mint a box edzésnek,úgyhogy elkezdtem járni lakásos örömlányokhoz,hogy minden fajta ez irányú frusztrációmtól megszabaduljak és jobbá képezzem magam.

Ehhez elég volt pár hónap és úgy meglendítette az önbizalmam,hogy utána már utcán,szórakozóhelyen mindenhol könnyedén és lazán tudtam csajokat felcsípni,majd randizni aztán megdugni.

A nagyobb önbizalom a csajozásban szerezett tapasztalat és az ágyrutin végül elvezetett egy olyan lányhoz amilyen mindig is élt bennem a 10 pontos csajról.

És őt megtartottam.

Oké...hogy akkor lány vagy:)

De végül is mindegy mert a lényeg ugyanaz.

1.Felismerni a gyengét.

2.Szembenézni vele.

3.Rutint szerezni benne.

4.Győzelmet aratni.

Féltem,sőt szédültem a magasságtól.

Megszoktam,mert muszáj volt.

Féltem szakmát váltani 21 évig.

Muszáj volt,s azóta zenetanárból mosodás,éttermi mosogató,parkettás,festő,idősgondozó ,fizikoterapista,ezermester,vagyonőr,és végül lelkész lettem.Minden újdonság megtalált,s nekem csinálnom kellett.

Minden változás félelemmel töltött el,s a kezdetek boldogságot szereztek,mert túl bírtam lépni félelmeimen.

Mostanra,a változás különös borzongást vált ki bennem.