Miért van az, hogy kisgyerekként szinte gyönyörű voltam, most meg egy bányarém? Változhat ez még?
Tegnap nézegettem a régi fényképeket és találtam magamról egy olyan képet amin kb. 4-5 éves lehettem.
Alig ismertem fel magam. :D Gyönyörű kislany voltam. Viccen kìvül. Anyum is mesélte,hogy kicsiként mindenki dicsert milyen szép kislánya van.
Most meg valami undormány vagyok...:/
Tudom,hogy változik az ember és nem marad ugyanolyan. De az,hogy lehet,hogy kicsiként szép voltam most meg nagyon nem?
Változhat ez még? Vagy ha most ilyen csúnya vagyok akkor már ilyen is maradok?
17/L
3# Nem a pattanások miatt. :D
Úgy vagyok mint a 4#. Gyakorlatilag megváltozott az arcszerkezetem ami végső soron normális dolog hiszen vele járója a felnőtté válásnak. De ekkora változás durva. :/
Én is változtam a gyerekkori képeimhez viszonyítva. Kamaszkorban egyenesen csúnyának láttam magam.
Egy dolog viszont megmaradt: a szép mosolyom. Aztán arra is rájöttem, hogy ahogy változik a testünk, azzal párhuzamosan meg kell találnunk, hogy a szép / előnyös oldalainkat hangsúlyozzuk. Ez kiegyensúlyozottabbá fog tenni, és a kép is másnak hat! Ha a gondolatainkban mindig rondának látjuk magunkat, az úgy is fog lejönni másoknak is. Tapasztalatból mondom.
Én meg kislányként voltam csúnya, mostmeg egész szép lány lettem. :D
De unokatestvérem is gyönyörű volt kicsinek, mára pedig elhízott és nem is szép.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!