Mi az, ami legutóbb fájdalmat okozott neked (lelkileg), és mi az, ami boldogságot?

Legutóbbi fájdalmas esemény: Ma reggel ismét végiggondoltam az életemet,és hogy semmi értelme.

Nincs senki aki éreztetné hogy érek valamit,én magamnak pedig nem érek semmit se.

Még csak valami kötelességem sincs vasárnap ,amivel el tudnám terelni a figyelmemet,vagy érezhetném hogy eszek valamit az életem változtatásáért.

Nincs se iskola ma,se munka. Még csak főznöm vagy mosnom se kell,mert tegnap megcsináltam.

Nincsen senki akivel tudnék beszélni.

És ezen nem is tudok változtatni az élethelyzetem miatt.

Legutóbbi legboldogabb:Tegnap amíg itt volt egy szobatársam ,elmentünk beszélgetni este.

Neki számított a társaságom.

Életem legfájdalmasabb emléke: 3 napig sehova nem tudtam menni,és az utcára kényszerültem. Nyomasztó volt felkelni ,és vinni magammal az egész életemet a munkahelyre,és onnan vissza egy elhagyatott gyártelepre.

(egy hátizsák,és egy hálózsák)

Legboldogabb:Igazából boldog nem voltam. Esetleg büszke.

Volt egy két eset amikor valaki elismerte a teljesítményemet,de egyébként semmi.

Fájdalmat az okozott, mikor az egyik kollégám úgy beszélt velem, mintha egy utolsó kis senki lennék, aki ráadásul az ő helyére pályázik. Boldogságot pedig az, amikor kiderült, hogy tetszem valakinek, aki nekem is.

Legfájóbb emlékem, mikor megtudtam, hogy nagypapámnak napjai vannak csak hátra, legboldogabb pedig talán, mikor megtudtam, hogy felvettek, oda ahol most vagyok, de ez nem biztos. Igazából szomorú, hogy nem jut eszembe semmi, amire azt mondhatnám, hogy na ez egy igazán boldog emlék, van, amit az utána lévő történeések mérgeztek meg és van, amikor ugyan pillanatnyilag rettentő boldognak éreztem magam, de valójában nem volt az azért olyan felhőtlen.

Ami lelkileg fájdalmat okozott az,hogy senkinek se számít úgy a társaságom egy ismerősi körben ami kéne egy egészséges embernek.

Legboldogabb az hogy áttettek egy jó pozícióba :)

Életem legrosszabb eseménye az egyik szakításom volt.

Legboldogabb mikor megismertem jelenlegi barátnőmet :)

Legfájóbb az, hogy évek óta csak létezem és semmi értelme a létezésemnek. Hiába próbálok tenni ellene semmi nem jön össze, és mindig egyedül maradok, és csak ürességet és szenvedést érzek. Évek óta ilyen csapdában vagyok és ahelyett, hogy jobb lenne csak rosszabb lesz minden egyes próbálkozással, hogy kitörjek ebből.

Legboldogabb vagy boldog dolgok meg igazából talán fél évtizede nem volt, szóval mindegy.

Semmi.

Minden.

# 10 Rohadt nagy önsajnáltatás egy erre vonatkozó kérdésbe leírni őszintén a dolgokat :D

Megint okos voltál fiú... Csak rossz kérdésnél játszod az arcod. Mert ez így msot öngól volt.