Szerinted élhet úgy egy ember éveken, évtizedeken keresztül, hogy elnyomja az érzéseit, mert valamilyen esemény hatásaként/következményeként ezt érzi a legjobb megoldásnak? Miért igen/nem? Te tudnál így élni az életed hátralevő részében?

Ha ezt érzi a legjobb megoldásnak, akkor miért ne? Milyen érzésekről van szó? Pl. tönkrement párkapcsolatot sajnál, de pontosan azt látja, hogy bármennyire is sajnálja, de nem tudja rendbe tenni, akkor ez van.

Ha azt is állítják neki, hogy nem jó elnyomni az érzéseket, mert nem egészséges, attól még MÉRLEGEL, hogy az amit tesz, az egészségesebb-e vagy csak rosszabb. Szomorú ha az emberrel rossz dolgok történnek, de az még szomorúbb, ha nem tudja ezen túltenni magát és csak ront a helyzeten, mikor látja, hogy ez nem jó megoldás, nem segít.

"Te tudnál így élni az életed hátralevő részében?" Nem tudom elképzelni, hogy milyen érzésekről lehet szó, de nem minden érzés annyira maradandó, van amelyik mulandó.

Mit értesz elnyomott érzés feloldása alatt? Azt, hogy csupán kibeszéli az érzést, vagy azt hogy megoldja az ezzel kapcsolatos problémáit? Mert megoldani igazán ér, és mindenki másképp teszi, másképp kezeli a helyzetet.

Pl. én kibeszéli sosem szoktam őket, viszont mindig kész vagyok arra, hogy a tőlem telhetően kezeljem a helyzetet, hogy jobb legyen, ne érezzem rosszul magam.