Ti hogyan éltétek meg anno amikor az általános iskola első osztályát kezdtétek? Milyen érzés volt számotokra?

Nagyon rossz volt, félénk voltam, ezért senkivel nem mertem beszélni. Ráadásul mikor mentünk be az osztályterembe, párba kellett állni és megfogni a párunk kezét, én meg egy olyan lánnyal lettem párba, aki valami hihetetlenül undok volt. És elkezdett hisztizni, hogy ő nem fogja meg a kezem, mert olyan ronda vagyok...Aztán bementünk a terembe és mindenkinek le kellett a párjával ülni egy padba és onnantól ott kellett ülni, szóval az a szemét csaj lett a padtársam és utáltam, mert nem elég, hogy köcsög, még idióta is volt. Mindig, amikor órán valami feladatot kellett csinálni, ő nem csinált semmit, mert nem értette és nekem mondta, hogy csináljam már meg helyette. Én meg megcsináltam, és utána feltűnt a tanárnak, hogy mi mindig ugyanazokat irjuk, ő meg elkezdi, hogy ÉN lemásolom RÓLA a feladatait...Ezért velem ordibált a tanár is..

És engem is kiközösitettek, mindig beárultak olyan dolgokért is a többiek, amiket nem is én csináltam, ezért a tanár odaültetett leghátra egy padba, amibe csak egy ember ülhetett, oda ültették a legrosszabbakat..Pedig soha nem csináltam semmi rosszat, csak a többiek fogták rám.

Meg emlékszem olyanra is, hogy mikor az osztállyal visszamentünk ebédről, mindenkinek le kellett tennie a fejét a padra és úgy maradni valami 5 percig vagy meddig és csak utána lehetett elmenni játszani, és ha valaki beszélt közbe vagy csinált valami mást, mindig 1 perccel tovább kellett mindenkinek lent hagyni a fejét. És ült az előttem lévő padban két lány, akik állandóan beszélgettek, még ilyenkor is és amikor a tanár szólt, hogy valaki beszélget arrafelé, mindig rámfogták, hogy én beszélek nekik, ezért a tanár mindig kiabált velem, hogy miattam tudnak a többiek is annyival kevesebbet játszani, aztán megunta, hogy a többieket is bünteti "miattam", ezért mondta, hogy mindenki elmehet játszani, csak nekem kell úgy maradni még 5 percig...

Meg volt egy délelőtti és egy délutáni tanárunk és a délutáni tanár valamiért nagyon, de nagyon utált. Mindig neki kellett odavinni a házifeladatokat, hogy átnézze és ha mások elrontottak valamit, tök normálisan elmagyarázta nekik, viszont amikor nekem volt valami hibám, akkor meg elkezdett üvöltözni velem, volt, hogy le is hülyézett..

Alsóban nagyon sokat sirtam, ezért még többet csúfoltak. Szóval összességében utáltam, nem csak az első osztályt.

Nekem valahogy nagyon nem jött be.

Én most fejeztem be a 12 osztályt, pár hete érettségiztem.

De mivel rosszul éreztem magam az általánosba, osztálytársak miatt, kihatott ezekre az évekre is.

Jól tanultam, a tanárokkal nem volt baj, de viszont az osztálytársaim katasztrófálisak voltak...

Mindig kiközösítettek, mert én voltam a legjobb.

A gyermekkori kapcsolataim, amik az általános után kezdtek el rombolódni, mind az irigység tette tönkre.

Most egyelőre örülök, hogy nem még vagyok abba a társaságba, ahol folyamatosan csak piszkáltak.

De látom, nem csak én vagyok az egyedüli ilyen helyzetben.