Ti felnevelnetek a parotok gyereket ebben a helyzetben?

Itt a kerdes az, tudtad e mikor osszejottel a paroddal, hogy gyereke van? Mert ha tudtad, akkor nem erv a "nem allsz ra keszen", mivel tudnod kellett mit vallalsz. Van egy gyereke, aki mindig is resze lesz az eletenek.

Meg egy oteves kislanytol, aki trauman megy keresztul mert szetmentek a szulei, es nem tudja kezelni a helyzetet (plane hogy nem jo neki az anyjanal), nem varhato el hogy ugyanolyan eretten tudjon kezelni egy helyzetet mint te, aki felnott ember vagy.

Ennyit arrol, hogy mi az ahol nem neked van igazad.

Viszont amiben meg igazad van, az a kovetkezo: "ő nem ilyen nevelő anyát képzel-el a gyereke mellé" ez a mondat meguti az ember fulet. Nem art vele tisztazni, hogy o most a gyerekenek keres neveloanyat, vagy maganak part/tarsat? Mert te vele kezdtel, vele vagy, elfogadod azzal egyutt hogy van egy gyereke, aki igy nyilvan az elete, a kozos eletetek resze is, de ne nezzen rad anyapotlekkent, mert annak a gyereknek van mar egy anyja, es egy apja is, es az o felelosseguk felnevelni.

Tessek atgondolni hogy neki most tarsra van szuksege vagy potmamara.

A gyerek viselkedese amugy ertheto. Egyreszt 3-5 eves korban van egy alap dackorszak, van hogy az en sajat negyeves lanyom se hajlando pl koszonni, es nem mindig konnyu kezelni.

Masreszt a szulei elszakadasa miatt komoly lelki trauman megy keresztul amit nem tud kezelni, siman lehet hogy a leegyszerusitett kis vilagaban te vagy az akadalya annak hogy apu es anyu egyutt legyen.

Rengeteg turelem kell, szeretet, es foleg megertes. A parodnak pedig mondd meg, hogy ha neveloszuloi kotelessegeket akar toled, akkor lesz szives a jogokat is biztositani hozza, tehat ertelmes hatarokig a nevelesi modszerekbe ne szoljon bele. Ha mar neveloanya, akkor azzal jarnak a szuloi jogok, az, ha pl ignoralassal neveled, fegyelmezed a gyereket, ami ebben az esetben szerintem jogos is volt, resze a szuloi eszkoztarnak. Az nem megy, hogy amikor kell valami akkor segits te is nevelni, de ha buntetesre vagy raszolasra kerul a sor, akkor meg hagyjad beken mert nem a tied...

Az igaz, h a kislany meg kicsi es valszeg nem, vagy nehezen tudja feldolgozni azt, h a szulei szetmentek. Szoval ez ertheto, ha a viselkedese nem megfelelo. Ilyenkor turelmesnek kell lenni vele. Illedelmesnek, de amugy hagyni neki egy kis teret; hagyd, h o kozeledjen - ez tapasztalat, m hasonlo cipoben jarok, mint Te :)

Az apjaval meg lehet beszelni, h ha csak azert van Veled, h neveld a masik notol valo gyereket, akkor felejtse ezt el. Te a baratnoje vagy, nem a bebiszitter.

A masik meg, h ilyenkor a gyerek apjanak kellene nevelni a gyereket, es ha nem koszon a kiscsaj, akkor raszolni, h koszonjon, m ez az illem. Szoval itt elsosorban apukat kene helyretenni es elmagyarazni neki, h hogy banjon a lanyaval es Veled is.