Ti elmennétek huszonévesen az általános iskolai találkozótokra, ha nem kedveltétek túlzottan az osztályotokat, csak néhány barátotok volt onnan?

Igen, de csak azért, mert nagyon érdekelne, hogy ki milyen volt gyerekként, és ahhoz képest milyen felnőtt lett belőle.

Nagyon tanulságosnak tartanám.

Igen. Azóta annyi minden változott.

Nekünk tavaly volt az első ált sulis 10 év után. Elég bénán sikerült...reggel még minden jó volt, majd este már csak 4en jelentünk meg. Mindenféle buta indokkal mondták le, volt, akinek csak a szomszéd utcából kellett volna átmennie, de nem volt rá képes. Mi négyen azért jól szórakoztunk.

Menne a franc.

Általános sulis 10 évesre elmentem anno, de gyakorlatilag az volt, hogy volt egy amúgy is baráti társaság, akik amúgy is minden nap együtt vannak, és nem nagyon tudtam hozzászólni a dolgaikhoz.

Szakközepesekkel meg nem is találkoztam lassan 10 éve, leginkább azokkal nem akik amúgy haverok voltak, szóval pont le is szarom az egészet.

Nem. 5 ,10 és 25 éves érettségi és 5 éves egyetemi találkozón voltam, de mindegyik után azt mondtam, hogy soha többet. A legtöbben nagyzoltak a javaikkal, családjukkal mások az italozás előrehaladtával panaszkodtak ugyanezekről. Ja, és még szerintem le is húztak pénzzel a tanári ajándékra és vacsorára, mert amennyit beszedtek abból többre is futotta volna.

Konkrétan 2 emberrel futok össze néha a 2 társaságból , de velük is csak véletlenszerűen, mert a környékemen laknak.

Nem. 21 éves vagyok, 2009-ben ballagtam, azóta nem volt semmilyen osztálytalálkozó, de nem is érdekel igazán. Nagyon rossz emlékeim vannak, főleg nyolcadik végéről.

Sokáig volt egy nagyon jó baráti társaság (négyen voltunk csajok), aztán egy lány befurakodott, majd kitúrt engem (a többiek meg hagyták...). Ezek után eléggé magányos lettem, voltak fiú haverjaim, de az nem volt az igazi, ja és ráadásul az a baráti társaság is kezdett eléggé szétesni, mindenki jött hozzám kibeszélni a másikat :D , úgyhogy ennyit róluk.

Borzasztó időszak volt, de túléltem, erős gimibe mentem, most meg külföldön élek :), boldog vagyok, a többiek meg irigykednek és ülnek a meleg f*sban, várva a csodát (egy faluban él kb az egész osztály, szóval mindent visszahall az ember).