Melyik életformát választanád, ha csak a két szélsőség létezne, a szegénységet vagy a gazdagságot? Kíváncsi vagyok a véleményekre.
Inkább döntenél-e a szegénység mellett, tennél szert viszonylag sok, ám igaz barátra? Felnőve pedig megpróbálnál kitörni belőle, és keresni egy olyan állást, amiből szerény körülmények között ugyan, de meg lehet élni?
Vagy.. Választanál inkább egy olyan életformát, ahol sohasem nélkülözöl, megszerezhetsz mindent, amit csak kiejtesz a szádon (anyagi értelemben), nem kell az árakat nézned a boltban, és fanyalogni, hogy valami túl drága, viszont kevés az igaz barát, a legtöbben pusztán az érdekek miatt állnak melletted?
az a gond, hogy mindnek megvan az előnye, meg a hátránya.
én szívesebben lennék akkor gazdag, elvégre most sincs olyan túl sok barátom szegényként
Most se vagyok pénzes de ha lennének barátaim boldogabb lennék, szóval az első
Mert szegénységből lehet gazdagság ahol megtartom a barátaimat. De egy gazdag szerintem sokszor csak érdekbarátokba fut bele
Inkább a szegénység barátokkal,mint sok pénz felületes kapcsolatokkal.
Kevés rombolóbb érzés van az életben,mint a magány,és egyedüllét érzése....akkor lehet bármennyi pénzed.
Tehát itt most nem a szegénységet és a gazdagságot helyezed ellentétbe, hanem a negatívhoz társítasz egy pozitívat, a pozitívhoz meg egy negatívat?
Azt is kérdezhetted volna, hogy pénz vagy barátok ennyi erővel.
Pénz. Van pénzem, és vannak barátaim a mostani életemben is.
Gazdagság, és akkor már egy lendülettel megpróbálnám talpra állítani azokat, akik eddig nem érdekből álltak mellettem. Most is csak kevés ilyen van, és ennyi nekem elég. Sok, igaz barát... a barátságokat folyamatosan ápoljuk az összesre nem lenne kapacitás, nehezen tudom elképzelni, hogy sok igaz barátom legyen (főleg, hogy az egyedüllétet kimondottan szeretem - jó ugyan egy-egy baráti társaságban eltölteni az időt, de engem ez nem feltölt, hanem kimerít; ilyen a természetem). A minőség és a mennyiség általában fordítottan arányos.
És hát mivel a művészetek érdekelnek, magam is amolyan alkotó vagyok, az jó, ha nem a napi betevőért küzdök, hanem az anyagiakat rá tudom fordítani a fejlődésemre, és folyamatosan azzal tudok foglalkozni, amiből csak ritkán hullik le haszon, mert olyan szellemi tevékenység, ami nem tűri meg a megalkuvást.
De ha úgy értelmezed a kérdést, hogy teljesen nulláról indulok (kvázi beleszületek egy szegény vagy gazdag közegbe), akkor inkább meg sem születnék egy ilyen szélsőséges világra. Sajnos ma is erőteljesen fennáll ez a fajta szélsőség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!