Életközépi válság dilemmáit hogy értékeljem? Hogy kezelnétek?

Életközépi válságban vagyok talán, vagy nem tudom, de negyvenes éveim elején járok, minden rendben, velem, velünk, körülöttem, de valamiért mégis állóvíznek érzem. Talán mert a közhangulat ilyen most Mo.n (oktatás, eü, politika stb.) vagy mert van az az érzésem hogy ennyi, és jobb nem lesz, max csak rosszabb a hátralévőben, és hogy itt állok az életem közepén, és még úúúgy csinálnék mást. Szeretnék többet látni a világból, Európából a természetből. Szeretnék a kényelmes, rugalmas munkám helyett valami gyakorlatiast végezni, valami kézzel foghatót, valódit. Tapasztalni, menni járni. A dilemma az, hogy költözés, és teljes életfordulat, teljes váltás, vagy nyugi, és csak valahogy az anyagi szűkösség ellenére megpróbálni, menni, utazni.