Tudtok mondani olyan oldalt, ahol megtudnék hallgatni másokat és segíthetnék nekik? ( lelkisegely szerűségre gondolok)

Itt nagyon sok lehetőséged van kibontakozni:)

Szerintem is jelenleg ez az oldal a legmegfelelőbb erre a célra (nem ismerek másik hasonlót). Válaszolgass meg eleinte olyan kérdéseket, amelyekre egészen biztosan tudod a konkrét és egyértelműen megfelelő választ. Könnyebben belerázódsz, ha eleinte inkább a saját korosztályod által feltett kérdéseket részesíted előnyben (mert azokat könnyebb megérted majd), utána pedig megpróbálkozhatsz bonyolultabb dolgok megválaszolásával is. De vannak néha olyan kérdések is, amelyeken keményen agyalni kell, nehogy a válaszoddal rossz irányba vidd el a kérdező gondolkodását. De lesz aki majd segít és ha kell helyre igazít. Amint látom néhányan szakosodnak is különféle kérdésekre, de nyilván mindenhez mindenki hozzászól valamennyire. Én pl. azokat a hosszabb és bonyolultabb párkapcsolati kérdéseket szeretem (pl. megcsalás, szakítás, önismereti problémák stb.), amelyekre hosszabb ideig nem érkezik válasz. Van hogy sokáig gondolkozok rajtuk, kibontom egyesével a szálakat és akkor vákaszolok, ha már teljesen kigubancoltam a probléma lényegét. :-) Figyelgesd a többi válaszadót is, főleg azokat akiket a nevükről vagy egyedi stílusukról meg lehet ismerni, nagyon sokat lehet tanulni Tőlük. Ez egy jó kis közösség, ahol sok mindent lehet tanulni, azon kívül természetesen, hogy sok érdekes emberrel is meg lehet ismerkedni. Kicsit olyan mint egy nyilvános, önkéntes, virtuális elmegyógyintézet ahová bárki bejöhet kiönteni a lelkét teljesen ismeretlen embereknek. De ez ne riasszon el, pont ez a jó benne, ettől érdekes az egész, ez az, ami miatt soha sem veszti el eredeti varázsát. Nézegesd gyakran az Emberek és a Párkapcsolatok kategóriákat, azokban fogsz találni főleg olyan kérdéseket, amelyek leki problémákkal, érzelmi konfliktusokkal kapcsolatosak. Üdv a Klubban! Sok sikert!

5-ös vagyok. Nem gondolom, hogy az pedofília lenne, ha egy felnőtt egy kiskorúval társalog az interneten keresztül. Szerintem még akkor sem, ha esetleg szexuális téma is szóba kerül az éppen serdülőkorú beszélgetőpartner érdeklődésének megfelelően. Azért egy beszélgetésre ráfogni, hogy az már pedofília, nem kicsit az agyrém kategóriába sorolható. Teljesen normális, ha egy értelmes fiatal egy felnőttől próbál tanácsot kérni, nem pedig a kortársaitól, akik nem csak rosszul válaszolhatnak, hanem még ki is gúnyolják esetleg egy kényesebb, ámde számára lehet, hogy igenis nagy jelentőségű kérdés miatt. Szerintem az sem kifejezetten pedofília, amit ugye nagy ritkán a citromsárga kampányplakátokon lehet látni országszerte, hogy az idősebb srác kapucniban ül a sarokba a tablettel és egy fiatal lánnyal beszélget, aki egy számítógép előtt ül. Na és akkor mi van? Beszélgetnek, és az mindjárt azt jelenti, hogy zsákban el akarja rabolni és meg akarja erőszakolni? Lehet, hogy vannak ilyenek, sőt, teljesen biztos, hogy vannak... De azért álljon már meg a menet, mindenkire aki internetet használ és kapucnit visel nem lehet ráfogni, hogy pederaszta. Egészen egyszerűen azért mert nem az. Én 20 éves korom óta, tehát immáron majdnem 15 éve beszélgetek az interneten keresztül körülbelül szinte mindenkivel akivel csak lehetséges. Ez alatt az idő alatt pontosan nem tudom mennyi, de úgy saccolom több száz gyereket és felnőttet mentettem meg attól, hogy felvágja az ereit, felakassza magát, vonat alá ugorjon, megerőszakoljon valakit és még ehhez hasonló dolgok. Csak azzal, hogy akkor és ott volt valaki aki meghallgatta, aki szóbaállt vele. Továbbá megyek, akitől kevéske szeretetet kapott... Most is gyakran olyanokra írok rá, akinek senki sem válaszol (sokszor azért, mert az átlaghoz képest nagyságrendekkel intelligensebb, átgondoltabb kérdést tesz fel amit a többség meg sem ért). Őszintén csak azt nem értem, hogy bírom én ezt teljesen ingyen, önzetlenül csinálni szüntelen lelkesedéssel, amikor néha még normális élelemre is alig futja a költségvetésből. Úgyhogy nem árt a segítség. Főleg mostanában amikor már sokszor nem is depresszióval, hanem skizotipikus depresszióval (szkizotípiás depresszió, ma így hívják), borderlineal találkozok szinte nap mint nap. De vannak jó páran, akiknek egyértelműen szkizoid tünetei vannak. Ezen kívül van már akkora tapasztalatom, hogy tudom körülbelül ki mit szeretne, kinek miféle szándékai vannak s minden esetben a beszélgetőpartnerem érzelmi, értelmi érettségének megfelelően reagálok. Sőt, a sok év alatt mondhatni távgyógyítani is megtanultam, mert konkrétan tudom hogyan lehet egy depressziós állapotból szépen, ügyesen kisegíteni valakit, megvan hozzá a saját, hatékony és az eddigiek alapján jól működő módszerem (eszközkészletem) ami nem pszichoterápia hanem egyszerű emberi beszélgetés, segítségnyújtás (mondjuk, hogy life coaching, ami szerintem egy elég hülye elnevezés). És ezt meg fogom tenni ezek után is, mert azt látom, ha én nem teszem meg, ha MI nem tesszük meg, ha Ti nem teszitek meg akár az ehhez hasonló oldalakon, akkor más nem fogja megtenni. Sok embernek nincs pénze drága pszichoterápiára ami ülésenként (45–60 perc) akár 10 000 Ft–ba is belekerülhet és attól még a szakszerűség egyáltalán nem garantált. 10 000 Ft 45 perc beszélgetésért, ki engedheti ezt meg magána? Mondjuk, ha nyolc alkalom egy terápia, az akkor 80 000 Ft? Szerintem erre nagyon kevesen van pénze, még a középosztály sem engedheti meg magának. Más: az én magánvéleményem az, hogy ma már pontosan a technikai fejlődésnek köszönönhetően sok 16 éves sokkal felvilágosultabb, naprakészebb mint egyes felnőttek akik a saját maradi erkőlcsfilozófiájuk alá rejtőzve bunkóznak le majdnem mindenkit, aki érintőlegesen hozzá mer nyúlni tabutémák feldolgozásához, értelmezéséhez. Ezért is bíztattam én is, ahogyan a többi egyébként méltán érdemes hozzászóló is az ifjú hölgyet, hogy segítsen bátran akinek tud és szeretne, mert azzal társadalmi szempontból nézve rendkívül fontos, értékes szolgálatot tesz, amiért igazából akár állami elismerések is megillethetnék. Meg az előttem szólókat is, aki gondolom ugyanolyan önzetlenül teszik a dolgukat mint ahogyan én is. Ez nagyon fontos és hiánypótló dolog a mai társadalomban, amelyben a szülők gyakran telinyomják a fiatal száját édességgel, nehogy már szerencsétlen véletlenül kérdezni merjen bármit is mondjuk a szexről, a halálról vagy más kényes témáról. Szóval segíteni lehet, kell és aki megteszi, annak köszönettel tartozik nem csak az állam, de a társadalom teljes egésze is. Pedró meg az, aki csecsemőket, kisgyermekeket elrabol, veréssel szexuális rabszolgaságra kényszerít fiatalokat, bealtatózva megerőszakol gyereklányokat stb. Az én általános iskolai osztályfőnököm pl. teljesen nyíltan beszélt a szexről is és mindenki nagyon szerette, a gyerekek is, a többi tanár is meg a szülők többsége is. És akkoriban még nem volt tanárverés... És lám, még mindig tanít, soha nem erőszakolt meg senkit sem, pedig ez már jó sok évvel ezelőtt volt, azóta én már egyetemre is jártam, ami szintén nem ma volt...