Te hogy nem halnál meg? Melyik az a halál mód amit nem szeretnél magadnak ha választanod kellene? És mi az amit választanál ha muszáj lenne?

Amitől nagyon írtózom (a vízbe fulladásos halálon kívül) az pl. Az élve eltemetés, vagy valami kis helyen bezárva lenni, és úgy meghalni.

Amit választanék az szívbe lövés, kiugrás száguldó vonat/metró elé, vagy a békés csak elalszom verzió. Esetleg valami mérgezéses halál például szénmonoxid, vagy alkohol mérgezés,aranylövés(heroin túladagolás) (mondjuk ott az esetek nagy részében a hányadékba fulladnak bele..)

Percek?

Egyáltalán nem :D

És ha közben "meggondolnád" magad,akkor valószínűleg meg is állna a szíved a félelemtől.

Neten láttam elég sok halállal kapcsolatos videót, kb legdurvábbak:

Agyonvernek, fulladozol a saját véredben perceking.

Élve lefejezés...nem kell taglalni, de azt is lehet 10 percig is húzni.

Élve elégni...autóbalesetben, akárhol.

Fulladásos dolgok.

Késelés, az is szar lehet, nem halsz bele, de szétszabdalják a szerveid.

Tulajdonképpen bármelyik halál szar ahol felfogod hogy épp haldokolsz.

Ha választhatnék, akkor dőljön rám egy betonmixer, vagy egy konténer, az azonnal kiloccsantja az ember agyát, és onnantól nincs szenvedés.

#10

Volt egy fickó, akinek nem nyílt ki az ernyője, teljesen pánikba esett, aztán elbúcsúzott a családjától(gopro val ugrottak, talán ketten, erre már nem emlékszem pontosan), szívszorító, de nagyon szép volt - megjegyzem túlélte, gondolom eltört mindene, de életben maradt.

Elégni én sem szeretnék, inkább a fulladás, ha már mindenképp szenvedős halálról van szó. Azt se szeretném, ha megenne egy cápa, vagy ha kidobnának az űrbe.

Nem tudom hogy halnék meg, talán nekiugranék egy hatalmas állatnak(ami nem cápa), aztán dicsőséggel menetelnék a túlvilágra(vagy csak megszűnnék létezni, nem szeretnék senki hitvilágába belegázolni).

Nekem az élve elégés a legrosszabb, már a gondolatától is irtózom. Egyszer láttam egy filmben, ami mégiscsak egy megrendezett jelenet, és percekig remegtem meg sírtam utána. Meg nem feltétlen gyors, lehet hosszú és szenvedős, mint pár éve az a szerencsétlen lány, akit felgyújtottak, és másnap reggel találtak meg valami szántóföldön, és még élt. Bár egy idő után már nem fáj, mert a tűz szétroncsolja ezeket az érző idegsejteket.

Természetesen semmilyen kínhalált nem választanék magamnak, úgymint csonkolás, élve feldarabolás, vasszűzbe zárás, karóbahúzás, ilyesmi. A fulladás valami rejtélyes oknál fogva szexuálisan izgató a számomra.

Amit választanék, az az örökre elalvás. Szépen, párnák között. Egyéb, nem fájdalmas halál is "megfelelő".

#10: Az élve elégetés nem így működik. A középkorban, akik lefizették például a hóhért, az a megégetés előtt eltörte az áldozat nyakát, máskülönben iszonyatos kínokat élt volna át a máglyán. Nem veszítenéd el az eszméleted másodpercek alatt egyáltalán, ráadásul az érző neuronjaink az égetésre többszörös fájdalomérzettel reagálnak.

A két legfájdalmasabb halálmód közül az egyik az égetés, a másik a lúgfürdő, egyiket sem választanám.

Amit választanék az a gyorsan ható idegméreg vagy golyó.

Nem akarok elégni, megfulladni, semmit nem akarok ami fáj. :D

Meghalni pedig a szerelmem kezei által szeretnék, ha nagyon muszáj meghalni, valahogy úgy, hogy elálmosodjak, és elaludva haljak meg. Az ölében, elbúcsúzva tőle.

Tehát ha most muszáj lenne meghalni, én ezt választanám. Inkább, mint egy idegen által, váratlanul.

"Egy gondolat bánt engemet:

Ágyban, párnák közt halni meg!

Lassan hervadni el, mint a virág,

Amelyen titkos féreg foga rág."

/Petőfi S./

Nem tudom, engem valahogy nem vonz az örökre elalvás gondolata. Ha már meghalok akkor annak legyen értelme! Pl.: több ember életét mentem meg vele, vagy az eltávozásommal új világ kezdődik. Inkább lőjjenek le, gyújtsanak fel, csonkítsanak meg, minthogy félhülyén vegetáljak egy ágyban várva az elkerülhetetlent....jobb szeretem ha nem tudni mikor következik be...