Schumacher meg fog halni?

Kicsit tényleg primitívnek hangozhat a hozzászólása, de van benne igazság úgy gondolom. Tényleg minden embert megillet az egyenlő ellátás, attól, hogy ő a Schumacher, nincs több joga az élethez és a magasabb ellátáshoz, mint bárki másnak. A halál előtt mindenki egyenlő! Az emberek is izgulnak, sírnak Schumacher balesetén, de én nem gondolom, hogy ezt kéne tenniük, a világba rengeteg szörnyűség történt, sajnálni mindenkit lehetne, csak akkor az egész életünk minden perce a sajnálkozásból telne, aminek amúgy sincs semmi értelme. Nehéz kérdés ez, mindenesetre, de én értem mire akar rávilágítani a válaszoló. Minden emberi élet ugyanolyan veszteség... ez jutott eszembe, de ez is egy érdekes dolog, mert akitől emberek függnek, tehát pl. egy gondos szülő, akit sokan szeretnek, de ne a rajongásra gondoljunk, hanem valós, bensőséges szeretetre, annak úgy gondoljuk nagyobb veszteség a halála, mint mondjuk egy hajléktalannak, akinek egy rokonja, barátja sincs. Viszont sokan a veszteség mértékét is méregetni szokták, hogy még tehetséges volt, vagy előtte állt az élet, továbbá az valóban nem mindegy mikor hal meg, mert egyszer meg kell halni, nyilván kevésbé tragikus egy 85 éves néni természetes halála, mint egy 16 éves rákos gyerek halála. Hát nem tudom... végül oda jutottam, hogy nem jutottam semmire, csak kiírtam magamból a gondolataim... a halál mindenképp egy nehezen feldolgozható és értelmezhető dolog, ez biztos.

Még annyit, hogy tehát az engem is zavar néha, amikor a sztár halálát annyira sajnálni kell, tényleg rengetegen meghalnak. A sajnálkozásról meg mindig eszembe jut, hogy Schumacher szinte tökéletes életet élt, tényleg Schumacher-rel csak 1 percre cserélne a legtöbb ember, és az-az egy perc tökéletesebb lenne az életébe, mint az egész 80 évéből, mondjuk legjobb 1 perc, ha érthető. Plusz mindig eszembe jut mennyire szenvedett, mert valakinek sokkal nagyobb szenvedés az élete és a balesete is, ami mondjuk akár a halálába is vezethet. Tehát sokkal szörnyűbb, sorsok vannak, sokkal szörnyűbb halállal, és attól, hogy ők nem sztárok, nem kell kevésbé sajnálni őket, sőt a balesetük komolysága, szörnyűsége, a sorsuk keservessége miatt még inkább. Valami ilyesmi fogalmazódik meg bennem. Nem tudom, az a tapasztalatom, hogy majdhogy nem senki sem érti a halált, sokan így, sokan úgy viszonyulnak hozzá, de érteni, feldolgozni senki nem tudja, a kommentekből is ez látszik.

Sajnálhatod, csak arra gondolok, hogy rengeteg nála rosszabb sorsú, talán számodra még szimpatikusabb ember hal meg tragikus körülmények közt, vagy szenved tragikus, sok szenvedéssel teli balesetet. Ha ezeket a fájdalmakat meg mind magára veszi az ember, akkor meg az egész élete sajnálkozásból fog állni, ami felesleges, mert attól nem lesz jobb senkinek, és esetleg nem fog soha előrébb lépni a saját életében, mert nem azzal fog foglalkozni.

Értem... de valójában őt se ismered, amíg nincsenek személyes impulzusaid vele kapcsolatban, addig semmiképp se ismered, de egy közös fotó se számít igazán ismerésnek. Ezért mondom, hogy Ő róla hallasz a TV-n keresztül, itt-ott nyomon követed a pályafutását, de igazából nem ismered. Ha egy tragikusan meghalt embert vagy akár állatot bemutatnak a tv-ben, mesélnek róla, vagy valaki mesél neked róla, és neked szimpatikus, már ugyanannyira ismered. Ilyen alapon őt is elkezdhetnéd sajnálni, sőt, mivel ennél sokkal rosszabb sorsok vannak, még jobban sajnálni, és ez pedig teljesen leterhelne, pedig mint már mondtam, értelmetlen, funkciótlan pótcselekvés ez a gyászolás, sajnálkozás. Egyébként akit meg láttál élőben, és utána ér a halálhíre, már is sokkal bensőségesebben érinthetne. Tehát ezek a sztárhalálok/balesetek kapcsán örökké az-az érzés, hogy felfújják, mintha mindenkinek, az egész világnak gyászolni kéne, nagyobbra "értékelik" mint egy sokkal keserűbb sorsú, jobb ember, szörnyűbb halálát, mert ő sztár, ebben mondjuk vastagon benne vannak a média felé való ellenérzéseim, ezzel kapcsolatban, de alapból, ilyenkor az emberek elkezdik sajnálni, de lehet meg kéne tanulni, még a közeli rokont sem gyászolni, nemhogy egy embert, akinek max. egy sztoriját ismerjük, és az alapján esetleg szimpatikus.