Mi a franchoz kezdjek?

Egyszerűen semmi sem jó. Nincsenek barátaim nincs apám a húgom gyűlöl a bátyám nem lakik velem anyám pedig a háta közepére kíván és ezt nyíltan el is mondja....

Ha otthon vagyok mindenki bánt ezért a suliba akarok menni aztán mikor ott vagyok haza akarok menni mert egyedül érzem magam és nagyon rossz.

Régebben egy halom hobbim volt, rajz sport gitározás, versírás, kreatív elfoglaltságok....

Ma pedig....már egyszerűen zenét hallgatni sincs kedvem. Nem látom értelmét semminek ami eddig örömöt okozott...

Ma kiborultam az osztálytársaim előtt és elmondtam nekik egy-két dolgot ami bánt...mire befejeztem úgy néztek rám mint egy hülyére és tovább beszélgettek a sorozatukról.....

Nem bírom ezt az érzést ...már semmi fájdalom nem ránt ki belőle.

Köszi hogy elolvastad a rinyálásomat....

Adj tanácsot ha tudsz... :/

15/L