Mi értelme az emberi életnek?
Sokszor megkérdeztem már ezt magamtól. Megszületünk, tanulunk, dolgozunk meghalunk. Egyszerűen nem látom értelmét. Igen, vannak jó dolgok is, de azokért is küzdeni kell. Egyszerűen nem látom értelmét így az életnek. Megszületünk, felnövünk, dolgozunk a semmiért, megöregszünk és meghalunk!
Egy valamit nem szeretnék a kommentekben: Politizálást!
"Az sem véletlen, hogy az agyunk csupán néhány százalékát használhatjuk ki."
Ez egy baromság. Az agyunk szinte egészét használjuk, de nem egyszerre. Ugyanis minden agyterületnek megvan a maga feladata. Amikor 100 százalékot használsz az így néz ki:
Figyelem, grand mal roham, ha nem bírod ne nézd.
Mivel belekötöttek a mondandómba, azért is folytatom a gondolatmenetemet,
hogy mire is akartam célozni. Hátha mégtöbb marhaságot tudok terjeszteni.
Nos, a válasz a vallás. Elmagyarázom hogy miért. Az ember halandó.
Ennek ellenére, az ember nem akar meghalni, élni akar. Bármit megtesz,
csupán a túlélésért. Bármire képes, ha az életéről van szó. Elmegy a
legvéksőkig azért, hogy ő életben maradjon, ha kell még öl is. És itt
keveredik ide a vallás. Szóval az ember élni akar, és válaszokat akar, többek
közt arra, hogy mi az emberi lét valódi értelme. Mégpedig azért, mert
ez van beletáplálva. Egy bizonyos program szerint fut. Az emberbe erősen
bele van vésve az élni akarás, és az is, hogy keresse az élete értelmét.
Érdekes, mert ha az embernek nem kell küzdenie az életéért, akkor jön
a második program. Ez a másodlagos program : Miért élek? Mi életem célja?
Az Isten pedig nagyon jól tudja, mire vágyik az ember. Hogyne tudna, saját
teremtményének a legfőbb vágyait. És mivelhogy tudja, gondoskodott is
arról, hogy az emberekhez eljussonak a válaszok. Ez a gondoskodás a Biblia.
Ez az a könyv, ami minden azon törekvés ellenére, hogy megsemmisitsék, fennmaradt.
De visszatérve a témához, az Isten azt üzeni az embernek, hogy élete értelme
az, hogyha az ő szolgálatát teszi meg élete legfőbb céljának. Ezenkivül, reményt
is nyújt, arra hogy élhet, élhet vég nelkül. Viszont ezt az Isten nem ingyen kinálja
fel. Cserébe az embernek, sokmindent fel kell adnia, olyan dolgokat, ami mostani
életében a kényelmét jelenti. Az Isten elvárja, hogy egész lelkünkkel, minden
erőnkkel, és teljes szivvel, őt szolgáljuk. Csakhogy az ember, mégiscsak ember,
és az ember nem majd valamikor a jövőben akar élni, miután kiérdemelte, hanem most.
Most akar élni, és jól. Én sem az Isten mellet döntöttem. Nem vagyok hivő.
Szerintem, az Isten túl sokat vár el az emberektől. Elvárja, hogy az ő ellenfelével,
a Sátánnal vegyük fel a harcot, aki csaknem annyira hatalmas lehet, mint maga az
Isten. Az Isten általunk akar dicsőséget szerezni magának, velünk akarja bebizonyitani
a Sátánnak, és a számunkra elképzelhetetlen mennyiségű hatalmas angyaloknak azt, hogy
az ember szabad akaratából az Istent válassza. A kezdetekkor a Sátán, megkérdőjelezte
az Isten uralkodási jogát az emberiség felett. Szembeszállt saját teremtőjével, az
Istennel. Mindezt, az angyalok előtt. Emiatt van, minden emberi szenvedés. Az Isten
nem pusztithatta el a Sátánt, a lázadót, mert ha megtette volna, akkor is fennmaradt
volna a vád, illetve megmaradt volna a kétség az angyalok között, ezenkivül a Sátán
rengeteg anygyalt képes volt a maga oldalára állitani, akik szintén az Isten ellenségeivé
váltak. Az Istennek ezekután nem maradt más választása. Meg kellett hagynia a Sátán
életét, azért hogy legvégül majd tisztázódjanak véglegesen a dolgok, és azért, hogy
kiderüljön, hogy mégiscsak az Isten, a jogos uralkodó. És nemhogycsak meghagyta
Sátán életét, hanem engedélyezte neki, hogy bevethessen minden eszközt ami megkeseriti
az emberiség életét. Ez az egész egy hatalmi harcról szól. Ezért szenvedünk mi,emberek.
Egy hatalmi harc miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!