Boldogtalan vagyok, egy emberi csőtömeg, mi értelme az életemnek?
21 éves nő vagyok.
A szüleim és a párom tart el, egyedül befuccsolnék a világban.
Épp tanulok, felnőttképzésen fogok érettségizni, van már egy szakmám, de van egy olyan fizikumú betegségem ami miatt ebben soha sem tudok elhelyezkedni.
Ötletem sincs hogy mit szeretnék dolgozni. Várom a csodát.
Vannak szüleim, anyám kedvében kell állandóan járni, hogy ne veszekedjen velem. Igazából neki minden baja van velem, semmi sem jó neki. Édesapám néha úgy beszél velem mint egy lábtörlővel de ez nem fáj annyira.
Van egy párom immáron lassan ismét 3 éve, voltunk már korábban is együtt 3 évet.
Ő is hülyének néz, állandóan hazudik, egyszerűen meg bízhatatlan.
Sokat titkolózik, csajozik ott és ahol tud.Nem számítok neki.
Hiába jön el majd az idő a család alapításra valószínűleg soha sem fogok szülni, a betegségem miatt ami miatt dolgozni sem tudok a kereskedelemben.
Nem bírnék ki hordani egy gyereket, ha még is akkor csak szenvedés lenne.
(gerinc betegségem van, talán így jobban tudtok tanácsot adni)
Nem vagyok megelégedve a külsőmmel sem, hiába nem zabálok mégis csak hízok és hízok.
Tényleg egy csőd tömeg, de akkor miért születtem a földre??
Soha sem lesz semmi amiben jó vagyok?? Jelenleg sajnos csak az áll fenn hogy másokra hagyatkozom.
válasza:Azért vagy csődtömeg, mert azt hiszed, hogy csak másokra tudsz hagyatkozni. Szorítsd össze a fogad és tegyél meg mindent, hogy a saját lábadra állj. Az túl könnyű, hogy mindent egy gerincbetegségre fogsz!
Ahogy mondod, várod a csodát - ne várd, tegyél érte, másképp nem fog menni. Ha meg nem teszel érte akkor fogadd el a helyzeted.
válasza:Olvasom, és más se veszek ki belőle csak a nyávogást.
Pocsék az életed? VÁLTOZTASS RAJTA!
Ne gyere mindig a betegségeddel! Inkább tanulj meg élni vele. A pasast rúgd ki, ne hagyd, hogy megalázzon!
Keres valami munkát, és élj külön a szüleidtől. Kezdj el rendesen étkezni, sportolni, fogyókúrázz. VÁLTOZTASD MEG A KÜLSŐDET IS. Egy új frizura, új hajszín, új ruha stílusok, és minden jobb lesz.
Mielőtt még kiakadnál, hogy így kiosztalak, csak hogy tudd.
Én 40 évesen megtanultam élni azzal a tudattal, hogy születésem óta halláskárosult vagyok, és a hallásom évről évre rosszabb. Talán még 5-8 év és teljesen megsüketülők. De nem keseredek el. Majd megtanulok hang, zaj nélkül élni. Mindent lehet csak akarni kell..
De ha te csak sírni akarsz, és sajnáltatni magad, akkor élj ilyen keserű életet tovább.
válasza: válasza: válasza:Hasonló helyzetben vagyok, mint te, kivétel hogy nekem még nincs szakmám, és a páromat már "kidobtam"
Ezeken kívül nálam is minden ugyan az, csak én nem sajnáltatom magam. Kerestem munkát, esti képzésen veszek részt, és minden majd lesz valahogy. Legalább én felálltam, és nekiálltam megváltoztatni a dolgokat, mondjuk én hiába vagyok "dagadt" (mondjuk 70 kilo még nem olyan dagadt szerintem, de ki tudja...), megbékéltem ezzel. Nem is akarok lefogyni, én így jól érzem magam, tudom végezni a napi rutinomat, nem fulladok ki minden második lépés után (mert az azért már durva...).
Szóval állj fel, és csinálj valamit. Felnőttképzés mellett lehet dolgozni, tök mindegy hogy mit. Irodai adatbeviteltől elkezdve egészen a Tecsó eladóig.
Olyan pedig nincs hogy semmiben nem vagy jó. Én kreatív vagyok, imádok ékszereket csinálni, értek az állatokhoz, és (bár nem olyan jól) de szeretek sütni. Vagy például imádok minden bekategorizálni, legyenek azok csavarok vagy akármi más. Olyan nincs hogy semmi sem köt le, akkor mit csinálsz egész nap?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!