Nektek mennyire tetszik a blog? Beleolvasnátok? Lent a linkje.

Ááááá igen, már csak ez kellett ide: "Miattatok tart itt ez az ország..."

Azt hiszem méltán viselhetnéd a demagógia hercegnő koronáját.

"Miattatok tart itt ez az ország..."

Újabb sablonos közhely. Amúgy írj. Biztos lesz pár hozzád hasonló rózsaszín királylány, aki ezt a nyáltengert elolvassa.

Amúgy még is mit vártál? Hogy ide jössz és majd az egekbe magasztaljuk a Z kategóriás gagyi oldaladat? Vagy mit vagy felháborodva? Kérdeztél válszoltunk. Ha képtelen vagy elfogadni mások véleményét, akkor egyszerűen ne kérd ki...

Persze nagyon okos, meg sokat látott kislány vagy, de ezt az oldalasdit nem kell eröltetni...

Nekem nincs ennyire rossz véleményem róla, sőt. Való igaz, nem kiemelkedően jók az írások, de aranyosak, optimizmus lengi be.

Szerintem a válaszolók most feleslegesen voltak ennyire rosszindulatúak.

Ezeket a témákat szajkózza a Facebook és az elkeseredett ismerősök osztogatják már évek óta. De miért? Ha azért vannak a témák, hogy segítsenek? Hogy lehet, hogy még mindig ugyanazok osztogatják, akik meg nem, azok korábban sem tették?

És akkor még vitatható is a téma. Van például a megcsalásról szóló rész:

"De muszáj megalázni azzal, hogy megcsalod?"

Nem muszáj, és ezt ő is tudja, ha eljut odáig, hogy ilyen témában olvas. Akkor már valószínűleg bűntudata van, ráadásul a múltat nem tudja megváltoztatni. Egy ilyen pofon segít neki? Akár a megcsalót, akár a megcsaltat szólítod meg, neked, mint tanácsadónak nem szabad minősítened az illetőt. Főleg nem olyanért, amelyen már nem változtathat. Sokan előbb cselekszenek, és aztán gondolkoznak, szóval a "muszáj (volt) ezt tenned" típusú kérdéseknek itt nincs helye.

Végül is olyan embereknek adsz tanácsokat, akik el vannak akadva valamiben, de istenigazából fogalmad sincs, hogy konkrétan miben, hiszen nem kérdezheted meg tőlük. Az ilyen blogok/könyvek írói mit tehetnek? Gyűjtenek statisztikákat, jó esetben maguk is szakemberek, akik találkoznak is egyedi esetekkel; kevésbé jó esetben mások statisztikáiból írt másolatok másolatainak másolatait másolják tovább.

Kérdem én: mitől lesz ez a blog egyedi? Hogy akár aláírás nélkül is nyilvánvaló legyen, hogy ez Fekete Renáta? Hogy azt mondjam, a többi tizenkettő egy tucat, de ebben van valami extra, ez igen, ezt érdemes megosztani. Írtad a Ljubljanában történt esetedet. Az még jó volt, rólad szólt, egyedi eset. Persze vegyük hozzá, hogy ott te vevő fél voltál nem adó, a leszűrt tanulságod pedig, hogy sokan vannak az ilyen emberek, de ne elegen (mármint adók). És bár az eseted valamelyest egyedi (bár utcai zenészekkel más is találkozott), a tanulság már általános. Szóval az egyik jó eset, ha nem szűröd le a tanulságot. Ráhagyod az olvasóra.

Nekem egy hasonló érzelmi töltetű élményemet pusztán annyi váltotta ki, hogy mosogatás közben a szappantartóból éppen lecsöppenni készült egy kevés szappan. Elmostam a tányért, közben néztem, amint nyúlik ez a trutymó, majd alá tartottam a szivacsot, és pontosan abban a pillanatban rácsöppent. Ahhoz is kevés volt, hogy ezzel mossak tovább, mindenképpen adagolnom kellett még egy keveset (magyarul $zart se ért az a kis csöpp). De maga a pillanat öröme elég volt. És nem kellett hozzá egyetlen "adó" sem (kivéve az ÁFA-t a szappan után :) ).

A tanulságom pedig, hogy senkire nincs szűkségem (direkt hosszú ű-vel, a szó etimológiájára való tekintettel), hogy örüljek.

Csak azért írtam, hogy adjak egy kontrasztot.

Besírok.

Ne haragudj előző, de itt még is mire lehet irigynek lenni? :D

Amúgy ez az irigység dologról tudod mi jut eszembe? Mikor a 120 kilós ragyás képű cigány lány felrak magáról egy pózolós képet facebookra, és mikor szembesítik vele hogy ez nagyon gáz, akkor el kezd háborogni hogy "csak irigykednek rá".

Na ez pepitába ugyan az.