Van igazság abban, hogy a legmagányosabb emberek a legkedvesebbek és a legszomorúbbak mosolya ragyog a legjobban?

Van. Bár a legmagányosabbak gyakran tajparasztok.

Szerintem nincs benne igazság. A magányos emberek többnyire bunkók mert így próbálják felhívni magukra mások figyelmét (több emberen tapasztaltam). Egy szomorú ember meg sose fog úgy ragyogni az áll dolgok nem ilyenek ahhoz már tehetség kell hogy valaki így megtévesszen másokat. A sérülttel annyiban egyet értek hogy nem kívánja másnak de sok embert ismertem akiknek rosszabb soruk volt mint nekem mégse bölcsek lettek hanem "elkanászodtak" bár nyilván van kivétel de szerintem nem annyi hogy ezt így mondásba lehessen foglalni vagy én nőttem fel rossz helyen

Nem igaz. Nem is lehetne igaz, hisz ahány ember van, annyiféle arca van a magánynak, a szomorúságnak. Nem minden magányos ember egyforma, nem mindegyikük ugyanazért magányos, nem mindegyikük dolgozza fel egyformán.

3: Azt honnan veszed, hogy azért?