A feminizmus manapság miért lett egyenlő a férfigyűlölettel?

"Amíg egyetlen nőt is hátrányos megkülönböztetés ér a neme miatt, addig a feminizmus nem érte el a célját."

És mi van abban a nem kevés esetben, amikor férfit ér hátrányos megkülönböztetés a neme miatt?!

"No, és a munkahelyek, az álláskeresés? Én nőként sok hátrányt éltem meg ezen a téren."

Igen, vannak hátrányos megkülönböztetések, ahol a nô a szenvedô alany.

De van olyan is, ahol a férfi. Képzeld el, hogy rengeteg férfi nem láthatja a gyerekét, pedig nem alkoholista vagy drogfüggô vagy bûnözô.

Mégis ha valaki azt mondaná, hogy maszkulinizmus, el lenne kükdve melegebb éghajlatra.

Én nő vagyok, nem gyűlölöm a férfiakat, egyáltalán nem, de fontosnak tartom, hogy a neme miatt senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés, se munkában, se máshol, a feminizmus erről szól valójában. És ezért még van mit tenni.

Még van családon belüli erőszak, még sok nőt beszélnek le a feljelentésről, ha bántják, még van szükség olyan egyesületekre, mint a NANE, még sokszor nem veszik komolyan a nők tudását, és többet kell bizonyítani, hogy komolyan vegyenek, mint egy férfinak.

Bizonyára a férfiakat is éri megkülönböztetés, de ez a lényeg, hogy ilyen ne legyen, egyik nem kárára sem, csak azért, mert egyiknek vagy másiknak születtünk.

Mindig voltak szélsőséges emberek, akik a viselkedésüket ráfogták 1-1 irányzatra, világnézetre, a történelemben nem egy ilyen példa van, nekik ezek az irányzatok csak eszközök, csak jelmez, voltak már álcák egyházak, politikai irányzatok is. De csak azért, mert vannak h*lyék, még nem ezekkel a nézetekkel, törekvésekkel, világképekkel van baj. Attól, mert ők a zöldre pirosat mondanak, még nem lesz úgy.

Nem tudom, mennyire érthető, a feminizmus régen sem volt férfigyűlölet és ma sem az. A feminizmus a nemek miatti hátrányos megkülönböztetés ellen küzd, ma is.

A férfigyűlölők más kategória, ők nem feministák.

"No, és a munkahelyek, az álláskeresés? Én nőként sok hátrányt éltem meg ezen a téren."

A nők bármikor elmehetnek szülni és otthon maradnak a gyerekkel ha beteg, ezzel persze nincs is semmi baj, de többek között ezért vannak ezek a nehézségek zeen a téren.

"nemek miatti hátrányos megkülönböztetés ellen küzd"

Nem. A feminizmus csak a nôk hátrányos megkülönböztetése ellen küzd. A férfiakét le se sz*rja. Ismersz olyan feministát, aki az igazságos gyermekelhelyezésért küzd?

Ha lenne egy olyan csoport, ami a nemek elleni megkülönböztetés ellen küzdene (nôi és férfi is), támogatnám. De a feminizmus egyoldalú, a férfiak nem érdeklikva feministákat.

Nagyon sokoldalú és bonyolult a téma, és bevallom, a javához fingom sincs, úgyhogy nem is beszélek az egészről, csak arról az "ágazatukról", akikről a kérdező ír. Vannak ugyebár azok, akikre az internet ráaggatta a manapság nagyon népszerű social justice warrior (azaz "szociális igazságharcos" vagy "a társadalmi egyenjogúság harcosa") címkét. Ezek azok az emberek, akik csatlakoznak egy adott mozgalomhoz, de nem feltétlen azért, mert ők is azonosulnak a mozgalom eszméjével, hanem mert ők így érzik magukat felvilágosultnak, és mert így az eszme révén eszközt nyernek arra, hogy fontosnak láttassák magukat és másokat lenézzenek. Ezek azok, akik bármilyen témából szociális vitát fabrikálnak, akik mindig azt nézik, hogy milyen helyzetben tudnák önmagukat vagy az általuk képviselt csoportokat áldozatként beállítani.

Az extrém "social justice warrior" (SJW) feministák esetében ez a férfiak gyűlöletében és a nők melletti "white knight"-ozásban (azaz akkor is védik őket, ha nem kéne) nyilvánul meg, de általánosságban mindenkit le szeretnek nézni, aki valamely "kiváltságos helyzetű" csoporthoz tartozik. Legfőbb célpontjaik a fehér hetero férfiak. Én már a legváratlanabb témák kapcsán is találkoztam ilyenekkel, és az elképzelhető legutálatosabb hozzászólásokat olvastam tőlük. Hogy a férfiakkal szemben képtelenség elfogultnak lenni, vagy hogy a fehér férfiakkal nem lehet beszélni, mert hülyék, stb, stb.

De ezek az emberek általában annyira beleélik magukat abba, hogy csak nekik van igazuk, és hogy tévedhetetlenek, hogy olykor azokat is leszólják, akiket elméletileg védeni akarnak. Például többször láttam olyat az interneten, hogy a transzneműek jogaiért küzdő SJW-k pont egy transznemű egyént vádoltak azzal, hogy transz-gyűlölő és hogy borzalmas személy. Hogy miért? Mert egy triviális ügyben nem értett velük egyet, sőt, úgy érezte, hogy valamely megnyilvánulásukkal megsértették. A SJW ebből nem azt szűrte le, hogy "Jaj, akaratlanul megsértettem azt, akinek kedveskedni akartam. Jobb, ha bocsánatot kérek tőle.", hanem hogy "Ez a kis szemét nem ért velem egyet? Jobb, ha letámadom és meg se próbálom megérteni a nézőpontját!"

Mert ezek az emberek nem azt nézik, hogy mit akarnak azok, akiknek az érdekeit állítólag képviselik. Ezek azt tartják fontosnak, hogy mindenki egyetértsen velük, és aki nem, az automatikusan egy borzalmas személy, aki az ő eszméik ellensége. Egy transznemű, aki nem akarja, hogy a médiából kiirtsuk a "sima" nőket és "sima" férfiakat? Biztos transz-ellenes! Egy nő, aki tiszteli a férfiakat és nem lázad fel ellenük? Biztosan egy agymosott p*csa, a férfiak szövetségese! Aki nem vallja ugyanazokat a dogmatikus, extrém nézeteket, mint ők, azt lenézik, mert nem képesek észrevenni, hogy igazából a hiba bennük van. Egyes embereket ezek annyira a hatalmukba kerítenek, hogy hamis bűntudatot ébresztenek bennük. És nemcsak nők közt vannak férfigyűlölők, ez kiterjed minden extrém feministára, illetve tágabb értelemben SJW-re. Ezek annyira bedőltek a demagóg, bűntudatkeltő szövegeknek, hogy saját magukat is megutálják. Tehát vannak, akik képtelenek elviselni, hogy mások nem értenek velük egyet, és vannak a követőik, akik nyaliznak nekik.

Mondom, ez nem minden feministára (vágy más ügy támogatóira) igaz, csak a legextrémebb esetekre, azokra, akiket "SJW"-knek hívnak.

Kérdező, amit Te láttál, az nem feminista volt, hanem egy kidobott, senkinek nem kellő nő.

És általában a feminizmus valamelyik ága ezen "hölgyikékből" tevődik össze.

Ezeket úgy írnám le, mint nőnek kinéző ördögök, akiknek jelentősen torz a személyisége.

Nem nőként élik meg önmagukat, őket semmi olyasmi nem köti le, mint a nők 90%-át, hanem valami egészen más.

Elkényeztetett emberek, torz külsővel, vagy belsővel, akik nem képesek szembesülni az igazsággal, hogy ők senkinek sem kellenek.

Inkább lázadnak, ahelyett, hogy jobbá tennék önmagukat.

És megfelelő partnert találjanak.

A feminizmus sosem a nemek egyenlőségért harcolt, hanem mindig is a férfiak ellen. Ezt láthatjuk Svédországban, Norvégiában, Izlandon, ahol például prostituált szolgáltatásának igénybevételért is a klienst büntetik. Pedig sokak szemében Skandinávia a megvalósult liberalizmus, a tolerancia földje, pedig hát nem.

Az, hogy a nőknek hátrányuk van a munka terén az is egy nagy hazugság. A férfiak átlagbére valóban nagyobb, de ez annak köszönhető, hogy a férfiak nagyobb veszéllyel, és felelősséggel járó munkákat végeznek. Már az is nonszensz, hogy egy piaci alapon működő társadalomban valaki ilyet feltételezzen.

A nőkre így is milliárdokat költ az állam ilyen-olyan indokkal, érdekes módon a nők korkedvezményes nyugdíja, (ami nyíltan diszkriminatív) se zavar senkit, de például az üzletek vasárnapi zárva tartásár is a nők megsegítése szándékával lépték meg.