Normális, ha a leendő gyermekemet nem szeretném majd iskolába járatni?

*Bocsi, apám

Nem olvastam végig...

Nehogy már a saját gyerekeden verd le a saját negatív beidegzéseid és komplexusaid. Ez se különb annál, akik csak azért íratják be a gyereket versenysportra, mert nekik ez nem adatott meg, vagy viszik őket gyerekszépségversenyre/babamodellnek.

Ahogy írták, az iskola legfőbb feladata a szocializálás, amit nem fog otthon megkapni, mert nem lesz állandóan a kortársai között, plusz egy suliban vannak szabályok. Időben ott kell lenni, órán nem lehet enni, stb. Ami egy munkahelyen is ugyanúgy íratlan szabály. Ahogy van oktató/felettes. Mellé, ha te nem járnál suliba, és nem lennél a kortársaid között honnan tudnád milyenek? Hogy milyen emberek viselkedést nem tudod elviselni, hogyan kezeld ezt, hogyan kezeld ha nem bírja valaki fejed, stb?

Vannak olyan sulik, ahol ezektől "megvédheted" a gyerekeidet. Én is ilyenbe jártam, de:

amivel akkor nem találkoztam, azzal most, huszonévesen kellett szembesülnöm: nagyon le voltam maradva emberi kapcsolatok terén, most lett az első szerelmem (drogos azért nem lettem meg nem is cigizek). De sok mindenben le voltam maradva a kortársaimhoz képest, akkor, amikor kikerültem a világba, való életbe. Vannak dolgok, amiket bánok, hogy nem előbb történtek meg velem, mert nem lettem volna naiv, jobban meg tudtam volna állni a helyem és előbb nőttem volna fel.

Szerintem 15 évesen kár ilyeneken törni a fejed, addig rengeteg dolgon át fogsz menni, nagyon sokat fog változni a hozzáállásod bizonyos dolgokhoz.

Nem azzal védesz meg valakit, hogy elzárod a külvilágtól, hanem amíg tudsz, addig mellette vagy, hogy ne csináljon hülyeséget.

24N