Miért nem később ketyeg a biológiai óra?

Hát én az ilyen elrugaszkodott kérdésekhez nem szeretnék hozzászólni. Nem is hiszek, nincs is elég tudásom.

Az indító kérdés a természetről szólt, szerintem azt kimerítően megválaszoltuk. Átadom a szót másoknak! :)

Hogyne volna. Csak te nem érted, amit írtak.

Régebben (nem is oly rég) a 14-16 éves lányokat már férjhez adták, gyereket szültek. Akkoriban váltak éretté testileg is, mert nem volt modern környezet, ennyi mesterséges hormonnal, ami miatt biológiailag érettebbek a lányok manapság 1-3 évvel. (Korábban menstruálnak.)

Másrészt nem voltak gyógyszerek, ilyen higiénia, ilyen orvostudomány, az átlagéletkor jóval alacsonyabb volt, és a nők jó része belehalt a szülésbe, a szülés utáni komplikációkba, és a csecsemők se biztos, hogy megélték a felnőtt kort. Tehát a modern kor hormontartalmú élelmiszerei mellett a "natúr" biológia is közbeszólt: szülj korán, sokat, mert nagy az esély, hogy belehalsz, és akkor a férjnek kell az új fiatal nő, aki tud szülni még. (Pusztabiológia, nem társadalmi kérdés.)

Más kérdés a társadalom: a monogámia, a családmodell, és a fent említett orvostudomány fejlődése, a társadalmi norma (mama-hotel, 25 éves korukig tanuló és otthon élő fiatalok stb) előrehaladása épp fordítva hat: kitolódik a kor. Későig vagyunk gyerekek, később alapítunk családot, karriert futunk be, vagy csak anyagilag nem engedhetjük meg.

Tehát a biológia korábbra, az "agyi" fejlődés későbbre tolódik, így a régebbi átlag 16 (esetleg nagymamáink korában már 18) éves kor mind a két irányba kitolódik, így létrehozva akár egy 10-20 éves különbséget aközött, hogy egy nő biológiailag érett (10 éves kislány), és "fejben" érett (30 éves nő) egy gyerek kihordására, és felnevelésére.

Plusz régebben több generáció élt együtt, és az anyós (mert a lányt vitték a másik házhoz), dédszülő segített (ha 16 évvel számolunk, akkor az anyós 30-as évei elején-közepén, a dédi pedig 40-50 éves körül lehetett...) aktívan a kicsi körül. Ezért lehettek akkoriban "jó" anyák a nők fiatalon. Na most ez már nincs, megváltozott a társadalom, így önállóan kell gondoskodni az utódról (nagyrészt), amire egy mai 16 éves gyereklány nem képes szellemileg (csak biológiailag). Ma gyereknek számítanak, úgy tekintenek rájuk, és azok is.

Az a baj, hogy nehezedre esik gondolkodni.

Az evolúció nem fogja párszáz év alatt "átprogramozni" az emberi genomot az éppen aktuális társadalmi-kutlurális szokásoknak megfelelően.

Tetszik vagy nem, az emberi faj biológiailag nem sokat változott azóta, hogy Afrika szívéből kb. 60 ezer évvel ezelőtt elindultak világhódító útjukra. 60 ezer évről beszélünk, azóta csak elenyésző változások történtek fajunkban. Most akkor szerinted párszáz év alatt az evolúció képes megváltoztatni gyakorlatilag a teljes fejlődési folyamatot? Egy lófityfirittyet!

Na, de ha már eljutottunk oda, hogy fajunk mostani formája ugyanaz, mint amilyenek az 50-100 ezer évvel ezelőtti emberek voltak, akkor gondoljunk csak bele: ők milyen körülmények között éltek? Meglehetősen mostoha körülmények között tengették a mindennapjaikat, gondolom evidens, hogy óvoda, iskola, gimi, főiskola, egyetem, meg munkahelyek nem voltak. Az átlagos életkor pedig kb. 30 év volt. Nem írtam el: 30 év. (De egyes források szerint csak 25.) A mai értelemben vett felnőttkort is viszonylag kevesen élték meg, a 40-50 éves kor pedig ritkaságszámba ment. Bőven elég volt a természetnek ~30 évnyi termékenységi időszakról gondoskodnia, hiszen eleve fel sem merült, hogy valaki 40-50 éves korában szüljön. Hiszen eleve alig volt, aki élt addig.

A gyermek mihelyett fizikailag érett lett, halásznia-vadásznia-gyűjtögetnie kellett (nem kellett hat OKJ-t meg diplomát szereznie, hogy készen álljon az életre), a nők pedig mihelyett biológiailag alkalmasak lettek rá, már teherbe is estek. Elvégre nem várhattak, ha fenn akartak maradni. Ha vacilláltak volna harminc éves korukig, valószínűleg ma nem léteznének emberek, hiszen a nagy halandóság mellett roppant kevesen születtek volna.

Ekkor az érettség 14-16 éves korban következett be, és mint mondtam, nem kellett egyéb képességeket elsajátítani ahhoz, hogy beleugorjanak a nagybetűs életbe.

A gyereket meg 14-16 évesen is fel tudták nevelni, hiszen annak nagy része ösztönből jött, és jön még ma is. Az már más kérdés, hogy ma jóval több mindenre fel kell készíteni a gyermeket.

És mielőtt most azzal jönnél, hogy "de hát hozzájuk tudott alkalmazkodni az evolúció, hozzánk miért nem?", elmondom, hogy ők is évszázadokon át formálódtak az akkori aktuális állapotig. Az evolúció nem párszáz éves léptékekben dolgozik, hanem párszázezres.

Viszont azóta az életkörülmények jelentősen megváltoztak. Az ember átlagéletkora több, mint a duplájára nőtt, és az embernek nem csak annyit kell elsajátítani a boldoguláshoz, hogy ügyesen vadásszon. A gyermeknevelés sem csak annyiból áll, hogy megszoptatom, megetetem, gondozom, meg megtanítom a barlang körüli teendőkre, hanem ma már tanulni kell, végzettséget szerezni, alkalmassá válni, hogy egy jóval komplexebb társadalomban tudjunk érvényesülni. Ezáltal a társadalmi érettség az őskorhoz képest jócskán kitolódott, sőt, még most is tolódik ki. A társadalmi érettség szüleink, nagyszüleink korában kb. 18 éves korban volt (innen ered az a bizonyos bűvös 18 éves korhatár), manapság már inkább olyan 20-24 éves korra tehető. Azaz majdnem 10 évvel később van, mint az őskori emberé.

A biológiai érettség meg hamarabb következik be. Ennek az az oka, hogy a mai gyermekek sokkal ideálisabb körülmények között fejlődhetnek, mint az őskorban. Elég csak az élelmiszerekre gondolni. Régen pont az elégtelen táplálkozás lassította leginkább az egyedfejlődést. Ma ilyen nincs, sőt, már a születéstől kezdve a gyermeket úgy etetjük, itatjuk és gondozzuk, hogy az minél jobb legyen a fejlődésének. Ezért van az, hogy a biológiai érettség ma az eredeti 14-16 éves kor helyett inkább 12-13 éves kor körül következik be. (Azért 10 évesen elég kevesen menstruálnak.)

A gond ezzel csak az, hogy a biológiai érettség és a társadalmi érettség, ami az őskorban szinte napra pontosan egybeesett, az most akár 10 évre is lehet egymástól. Ezáltal létrejött az ember fejlődésének egy olyan időszaka, amikor biológiailag már érett az ember, de társadalmilag még nem. Na, ez a tinédszerkor.

Hogy ez a természet szórakozása lenne. Dehogyis! Pont hogy nem. A természet tökéletesen megalkotta az embert, hogy a lehető legoptimálisabb módon fejlődjön, és a lehető legjobb túlélési rátát produkálja. Az emberiség szórakozik a természettel azáltal, hogy miután többszázezer év alatt sikerült optimálisra megalkotni az ember biológiáját, az emberiség hirtelen, párszáz év alatt olyan fejlődéseken ment keresztül, amivel mi magunk ástuk alá az anyatermészet gondosan kialakított rendszerét.