Miért beszélnek így velünk call centeresekkel?

Ilyennel még nem talkoztam csak biztosítókkal:

- Kössél biztosítást!

- köszönöm, nem szeretnék

- de mi van hogy ha felgyújtják a házad?

- akkor sem szeretnék.

- de...., de...., de...

Nah meg a naplósok. Ugyazez.

Őket jól kiosztottam egyszer.

Ha munkaidőben hívsz, akkor nincs időm ilyen ökörségekre.

Ha pihenőidőben hívsz, akkor lehet esélyed, attól függően, mit csinálok éppen, és milyen hangulatban vagyok.

Kedves kérdező, ez lehet, hogy furcsán fog hangzani, de vannak emberek, akik értéket teremtenek a munkájukkal. Te nem tartozol közéjük. Amit ti műveltek az ZAKLATÁS! Kért valaki arra, hogy felhívd? Nem. Van bármi haszna bárkinek abból, hogy válaszolgat neked? Nincs. Gyakorlatilag már az hatalmas jófejség, ha valaki nem küld el egyből a francba, mert egy ilyen zaklató ezt érdemelné. Más éveket szentel az életéből arra, hogy kitanuljon egy szakmát, és munkavégzés közben szerintem senkinek nem hiányzik, hogy műveletlen, gyakran primitív és agresszív libák zaklassák.

Az meg külön poén szokott lenni, amikor megpróbáltok átverni.

Én azért vagyok bunkó a call centeresekkel, mert megutáltatták magukat. Évekig úgy voltam ezzel, hogy válaszolok a kérdésekre ha ráérek, nekem 10 perc, neki fizetés, nem nagy ár érte. Kb. 2 éve viszont folyton betalálnak olyan nyomorult, agyrokkant genyók, akik 10 perc kérdezgetés után még elhívnak valahova a halálfszára termékbemutatóra, előadásra, leárazásra, tudja a retek hová.

A legtöbbjük teljesen általános kérdéseket tesz fel, aztán hírtelen jön a gyökér reklámokkal.

Lerövidítve kb. így néz ki egy ilyen beszélgetés: Mennyit keresel? Elégedett vagy a munkahelyeddel? Sportolsz? Jó, és akarsz venni banántartót/fél pár zoknit/marék kavicsot/használt kotont?