Nektek erről mi a véleményetek?

Értem mit akarsz mondani, és valahol igazad is van.

A gond sokszor abból adódik, hogy egyes emberek a nem tetszésüket nem a megfelelő módon adják tudtára a többieknek.

Maradjunk a festménynél ha már példának ezt hoztad fel.

Most képzeld el ezt a festményt.

[link]

Van aki erre affektálva ajnározna, hogy milyen csodás, mennyi mondandója van, milyen szép stb.

Vagy van aki azt mondaná:

-ÓÓÓ ez az avantgárd művészet egyik legcsodálatosabb képe. Milyen szépen kiemel mindent ami lényeges..

Van aki erre azt mondja, hogy

- ÚRISTEN! Mi ez a förtelem! Az 5 éves gyerekem különbül rajzol. Aki ezt festette az se volt 100-as, biztos tele volt droggal, és ez a rémálma.

Komolyan ezért kár volt pocsékolni a vásznat és a festéket, ez egy hányinger bla, bla bla..

De van aki a nem tetszését így adja elő

- Hát nem is tudom.. Nekem ez a festmény nem tetszik, mert nem látok benne semmi fantáziát, semmi szépséget. Nekem olyan mint amikor a kisgyerek az oviban lerajzolja az anyukáját. Engem ez a festmény nem érintett meg.

Nem mindegy, hogy a nem tetszésünket hogy adjuk elő. Ha csak elmondjuk kulturáltan, hogy miért nem tetszik azt az ember elfogadja, hogy nem mindenki tudja értékelni ugyanazt a festmény ugyanúgy. De ha úgy nyilvánítjuk ki a nem tetszésünket, hogy majdnem mellé hányunk, szinte ordenáré stílusban akkor persze, hogy az ember agya bekattan, és jönnek az általad felsorolt válaszok.

"te mit tettél le az asztalra" vagy "inkább tartsd meg a véleményedet magadnak" stb.

Tudni kell normálisan kommunikálni és mindegy hogy mi a véleményünk.

(csak megjegyzem a festmény amit linkeltem Picasso : Hölgy kalapban című festménye ami milliókat ér, és nekem nem tetszik)

A kritikát tudni kell kezelni.

Azok a reakciók, amiket te felsoroltál, nagyrészt védőmechanizmusok, amelyeket azért használnak sokan, mert provokálva, megalázva, sértve érzik magukat.

A diplomácia és kulturált véleménynyilvánítás nagyon fontos, ahogyan azt az #1-es válaszoló is említette.