Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Mit tegyek hogy ne sírjak?

Mit tegyek hogy ne sírjak?

Figyelt kérdés

A szüleim 7 éves koromban elváltak, ami nagyon megviselt. Annyira, hogy megőszült egy hajtincsem. : ( Aztán elköltöztünk az ország másik végébe úgy hogy az osztálytársaimtól, a barátaimtól el sem tudtam köszönni. Lett egy kutyánk aki sérvesen született és meg kellet műteni. De az állatorvos egy olyan hülye malac volt, hogy kívül bevarrta a sebet, de belül maradt egy lyuk. megint megműtötték. rögtön ezután ekcémás lett. 8 hónaposan elpusztult... :'(

Az új sulimban egy csomóan kényesnek neveztek és gúnyolódtak rajtam.

Apának most van egy barátnője és már szinte mindig velünk van. Ebből családi bonyodalmak szoktak lenni és ezért megint sírok. Mostanában a barátaimmal is sokat veszekszek. Kezdem úgy érezni, hogy teljesen egyedül vagyok, nem segít senki. Mit tegyek?



2014. aug. 26. 13:16
 1/5 A kérdező kommentje:
Amúgy 12 éves lány vagyok
2014. aug. 26. 13:30
 2/5 anonim ***** válasza:
Próbáld meg elfogadni apukád barátnőjét. Milyen bonyodalmak szoktak ebből lenni?
2014. aug. 26. 13:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
100%

Pl. szedd össze magad.

Ahogy itt elsoroltad a problémáidat, abból is látszik, hogy belelovalod magad a hisztibe, hiszen egymástól teljesen független dolgokat írtál össze, egyetlen "okként" a problémádra.


Gyerek vagy: szerezz új barátokat, találj hobbit, hallgass zenét, olvass, játssz... És ne a sérelmeiden törd a fejed!


Hidd el, ilyen jellegű problémái mindenkinek vannak, kb. ugyanezek a dolgok pl. velem is megtörténtek, mikor annyi idős voltam kb., mint te (kicsit fiatalabb, mint te most). Az én szüleim is elváltak, anyánk össze-vissza rángatott minket. Egy éven belül laktunk vagy négy helyen, hol pasinál, hol külön. Állandó veszekedés, hogy miattunk nincs élete, csak útban vagyunk. Ordítozás... Ivott is.


Majd kirakott minket a kistestvéremmel, szó szerint az utcára, hogy menjetek apátokhoz. Szerencsére amúgy apukánk a legjobb apa a világon, úgyhogy minden gond nélkül felnevelt minket, de mint láthatod: volt problémánk nekünk is bőven. Persze suliváltás is járt ezzel, meg minden, amit el tudsz képzelni. (Gúnyolódás az osztálytársak részéről a helyzetünkön, tanárok "aggodalma", ami megvetéssel volt egyenlő, stb.)


De jó kedélyünek kell maradni, előre kell tekinteni, és kész.

2014. aug. 26. 13:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
*kedélyűnek
2014. aug. 26. 13:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:

Köszönöm 2-es

Sokat segítettél :)

2014. aug. 26. 13:52

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!