Egyedül vagyok. Segítsen valaki! (? )

Már nagyon régóta nyomja a lelkemet ez..Minden. Nagyon fáj minden. Eljutottam arra pontra hogy ha nem írom ki magamból, akkor felrobbanok.

Szóval. Depressziós vagyok. Rövid életemben sok rossz dolog ért. Szóval, kezdem a legelejétől. Anyumnak az első szerelmének a gyümölcse vagyok. 2 éves koromban apám elhagyott minket. Sokat csalta anyut, de anyu akkor is vele maradt, mert szerette. Aztán rájött hogy engem csak azért akart, hogy anyu vele maradjon. De erős volt, és elküldte őt. Albérletben lakott, a főnöke apjánál. Nagyon aranyos idős bácsi, mindketten imádjuk. Sokat segített anyunak. Ő volt ott mellette mikor egyedül maradt velem. Ketten (hárman) maradtunk egészen 5 éves koromig. Akkor anyum munkatársa együtt volt egy pasival, aki ismerte a mostani nevelőapum. Gondolták összehozzák őket. Először mindketten féltek, mivel mindkettőjüket megcsalták, becsapták már. Apum (hívjuk így a nevelőapumat) azt hitte hogy anyu is csak ki akarja használni. Egy fél évig nem is keresték egymást. Aztán egyszer anyu felhívta, és jól megmondta neki. Aztán apum eljött, és elvitte őt /és engem is/ egy étterembe. Mivel másik városban lakott, ezért 2 évig kijárt hozzánk. Aztán hozzáköltöztünk. Azóta együtt vannak.

Most hogy bemutattam a családom, egy kicsit írok magamról is. Nagyon érzékeny lány vagyok..Minden rossz szó, vagy ha csak egy kicsit nagyobb hanggal szólnak rám/nekem, akkor az valahogy nagyon fáj. Sajnos anyum mindig kritizál. Hogy miért nem vagyok olyan, mint ennek vagy annak a gyereke. Ez nagyon fáj. Tavaly nyáron öngyilkos akartam lenni, mert annyira összevesztünk. Bezárkóztam a fürdőszobába, megírtam a búcsúlevelet, és bevittem egy kést. Egyszer megvágtam magam, fájt. Aztán anyuval kibékültünk. Minden rendben ment egy ideig. Aztán megismerkedtem egy sulis buliban egy fiúval. Szerelem volt első látásra. Egy hónapig beszélgettünk, közben teljesen beleszerettem. Ez úgy tűnt hogy kölcsönös. Aztán megkérdeztem hogy járunk-e. 3 hónapig együtt voltunk. Sokat veszekedtünk, de imádtuk egymást. Aztán kiborultam nagyon. Szakítottunk. Nem tudtam hogy kinek a hibája volt, ezért kiírtam ide, gyk-ra. Itt kaptam egy üzenetet egy 19 éves fiútól. Elkezdtünk beszélgetni skype-on. Több hónapig beszélgettünk. Közben szerelmes lettem. Ő is megkedvelt. Majd egyszer csak eltűnt. Nem írt. Aztán én írtam, hogy most mi történt. Ekkor kezdtem el vagdosni magam. Aztán írt, hogy családi problémák miatt szakította meg velem a kapcsolatot. Megint elkezdtünk beszélgetni, mint régen. Aztán megint kiborultam. Többször csinálta már ezt, de most tényleg kiborultam. Ekkor azt mondta, hogy oké, elment a kedve tőlem. Aztán megszakítottam vele a kapcsolatot. Azt hiszem akkor kezdtem el jobban vagdosni magam. Közben még mindig szerettem az exem.. Küzdöttem érte 4 hónapig. Aztán megint összejöttünk. Megkérdeztem hogy hogy-hogy összejött most velem. Erre mi volt a válasz?! MEGSAJNÁLT. Na itt törtem össze. És így kiábrándultam. Mondtam hogy inkább ne járjunk, mint hogy szánalomból legyen velem. Teljesen összeomlottam. Még mindig vagdostam magam. Ez tavasszal volt. Ugye közben is voltak dolgok amik fájtak etc. Év vége. Depressziós lettem. Az örök vidám, mosolygós lányból ~ visszahúzódó , csendes lány lett. Nyári szünet. Unalom. Aztán kezdtem egyedül érezni magam. A szüleim még jobban csesztettek. Megint elkezdtem vagdosni magam. És észre sem vették. Egyszer sem. Bár lehet hogy apum észrevette..nem tudom. Nem vették észre, mikor véres volt a kezem. NEM VETTÉK ÉSZRE. Így figyeltek rám..Itt kezdtem nagyon egyedült érezni magam. Depresszió. Úgy gondoltam, hogy senki sem szeret, minek is élek. Nem akartam öngyilkos lenni, csak rossz volt hogy senkinek nincs szüksége rám. A legjobb barátaim sem írtak egész nyáron. Nagyon fájt.. Nagyon. Azóta egésznap bent ülök a szobámba, zenét hallgatok, és tumblizok. Jó érzés egyedül lenni. Nincs étvágyam. Kövérnek érzem magam. Nagyon kövérnek és csúnyának. Senki sem szeret. Naponta törnek rám sírógörcsök. Van mikor már sírni sincs erőm. Csak fekszem az ágyamba zene mellett és gondolkozok. Gondolkozok hogy miért vagyok ilyen, mivel érdemeltem ki ezt. Kérlek segítsetek. Szükségem van valakire.