Mi ez a trend, hogy aki bukik az menő?

Ez semmi másnak nem az eredménye: csakis a trehány szülőknek.

A 80-as években, ha tanulóként elemiben kisebb volt a féléves átlagod, mint 3-as, akkor automatikusan kivett az állam az osztályból és beküldtek kisegítő iskolába, ahol tele volt betegekkel is. Ezért foglalkoztak a szülők annyira gyerekeikkel otthon a tanulásban.

Ha egy sokkal talpraesettebb nép lennénk, azt is el tudnánk érni idővel, hogy mérhető legyen a szülők nevelése valamilyen módon és a gyerekek fejlődése úgy alapvető élettani dolgokban, mint iskolákban, kultúrális programokon is. Ha pedig szabályszegések történnek, akkor automatikusan pénzbírság. Így maga az államkassza is sokkal jobban állna 10-20 év múlva (amikor mi nyugdíjasok leszünk), mint jelenleg.

Másik komoly veszélye ennek a trendy trehányságnak az, hogy társadalmunk konkrétan össze fog omlani, méghozzá rövid időn belül: ezek a trehány fiatal fiúk nem lesznek képesek utcát sem seperni, biztos megélhetést biztosítani maguknak, a családfő biztos szerepéről már ne is beszéljünk.

90-es években voltam középiskolás és akkor is menő volt az, ha valaki megbukott. Sőt, néhány iskolában ott is működött az, hogy a kicsit rosszabbul tanulót egyből küldték kisegítőbe.

Csak aztán később már nem menő az, hogy én mérnök vagyok, míg néhány osztálytársam operátor egy gyárban, vagy szimpla bolti eladó... Egyetemre pedig minden gyüttment jelentkezik már és a kibukási ráta az első évben 30-40% a kicsit komolyabb szakokon. A kocsmák pedig minden este és délután tele vannak.