Mit lehet tenni, amikor "minden összejött"?

Nektek volt már ilyenre példa az életetekben? Nekem ez az év borzasztóan indult, mindig azt hiszem, hogy már nem jöhet rosszabb, és mégis jön! Egyszerűen minden összejött: párkapcsolat, anyagiak, tanulmányok, egészség... Legszívesebben egész nap csak sírnék, komolyan depressziós vagyok, és már az egyetlen kiútnak azt látom, ha szakemberhez fordulok, mert ez már nem normális, ahogy érzem magam nap mint nap.

A páromról (akivel évek óta együtt vagyunk) óriási hazugságok derültek ki, amiket nem bírok megbocsátani, és csak azért nem hagyom el, mert jelenlegi lelki állapotomban nem akarok magamnak több gondot csinálni (költözés, egyedüllét, anyagiak), így eléldegélünk egymás mellett pár hónapja (közös albérlet), de már megőrjít ez a helyzet, se testileg se lelkileg nincsen közöttünk semmi. Ha csak meglátom ideges leszek, úgy érzem ott áll előttem fizikai valójában az összes szenvedésem, fájdalmam, csalódottságom. Borzasztó így együtt élni.

A családom messze van, kiderült egy gyógyíthatatlan (de azért nem halálos, csak élethosszig tartó kezelésre szoruló) betegség. Elegem van a monoton napokból, a munkából, a háztartásból, és a 0-24 órás önsanyargatásból. Anyagiak sincsenek most rendben, bár nem éhezünk, de sok volt most a váratlan kiadás.

Közben iskolába járok, most lesz egy vizsgám, nem fog sikerülni, se időm se erőm nem volt tanulni, tudom hogy ez nem csak az én hibám de borzasztóan félek, hogy ha megbukok rajta, az lesz már a kegyelemdöfés az életemben. Iszonyatosan csalódott leszek és félek hogy már teljesen összeroppanok.

Mit tegyek? Megosztanátok velem tapasztalatokat? Volt már ilyen a ti életetekben is? Meddig tartott, hogy jöttetek ki belőle, vagy majd "elmúlik magától"? El vagyok keseredve, néha már öngyilkosságra is gondolok. Magányos vagyok és csalódott.