Hogyan tudnék pénz nélkül, minden nap valamit segíteni a világnak?
Nekem sokkal fontosabb hogy értelme legyen az életemnek mint hogy tele legyek pénzzel. Ha a létezésem csak nekem okozott boldogságot, és csak hajszoltam az örömöt, csak tárgyakat gyűjtöttem akkor halálom után olyan mint ha itt se lettem volna, csak akkor volt értelme ha tettem valamit amivel jobb lett a világ. Nyílván számomra is az elsődleges az én boldogságom, mert az az alapja hogy teljes életet éljek, de nekem a boldogságot nem a tárgyak gyűjtése jelenti.
Régen nagy álmom volt hogy eljussak a tengerpartra, és mikor eljutottam egydül, akkor rájöttem hogy sokkal jobb a kis tó otthon a barátaimmal mint a tenger egyedül. Pedig a vágyam hatalmas volt h eljussak, aztán mikor ott voltam láttam h nem az számít hogy hol vagy hanem hogy kivel. Ezzel azt akarom mondani hogy számomra nem az "anyag" számít. Ugyan ez lenne ha nagy tévére, nagy házra vágynék, nekem max pillanatnyi örömet szereznének.
De ha segítek, szeretek és érzem hogy van értelme az életemnek az már valami.
# 10/
«Épp elég "jogom van gazdagabbnak lenni mint a nyomorgók" ember van már ezen a világon.»
Ez igaz, de nem is akarom lebeszélni a kérdezőt az önzetlenségről, az önzetlenség nagyszerű jellemvonás, csak azt akartam hangsúlyozni, hogy a jólét, a boldogság az ember veleszületett előjoga, azért nem kell adósnak érezni magunkat, arról lemondani helytelen dolog. Legyen az embernek legalább annyi tisztelet önmaga iránt hogy ne éljen nyomorúságban ha megteheti.
Ha adósnak érezve végzünk jótékonysági dolgokat, akkor valójában nem tettünk semmi jót, akkor adományunk teljesen értéktelen. Kérlek ne érts félre, áldozatkészség egy nagyon szép dolog, de csak akkor ha az ember megérett rá. Addig míg valaki önmegtagadásként hoz bármilyen áldozatot, addig áldozata értéktelen. Csak akkor válik igazi értékes áldozattá ha „a bal keze nem tudja mit művel a jobb”.
Én azt tapasztaltam, hogy az alkalomszerű, spontán jóindulat mások iránt, legyen annak megnyilvánulása adakozás, vagy bármi más az, ami az embert felemeli.
plegrim:
én meg úgy látom ugyanazt mondod csak másképp. az, hogy valaki kitlaája hogy saját magánk mire legyen joga, csak kifogás a lelkiismeretünkkel szemben. ha ő adósnak érzi magát, akkor csinálja úgy. inkább ilyen ember legyen, mint "jogomvan..."
Nem kötelességtudatból segítenék, hanem hálából és azért mert nekem az jól esik. És nem helyezem a saját jólétem elé, de nem is esek át a ló túloldalára. Tehát ha annyi pénzem lenne mint amennyi nincs, akkor nem kezdenék el fényűző életmódot élni, hanem kialakítanék magamnak egy tökéletes de nem fényűző környezetet, és a többi pénzt pedig valami jóra fordítanám de nem úgy hogy eladományozom az egészet..
Nem helyezek senkit magam elé, hanem egyensúlyban tartom. Vagyis arra törekedek.
"Ha adósnak érezve végzünk jótékonysági dolgokat, akkor valójában nem tettünk semmi jót"
ez pedig egyszerűen nem igaz. Kérdezd meg pl az árvaház gyerekeitől hogy érdekli-e őket hogy milyen ember adományábol sikerült karácsonyozniuk? Vagy érdekli-e a súlyos betegségből felépülőket hogy kinek az adományából vette a kórház a lélegeztető gépet ami életben tartotta?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!