Pénz nélkül tényleg nem ér semmit az ember?

"Az emberi szeretet, jóakarat, segítség nélkül még hátrébb lennénk mint pénz nélkül"

Ez nagyon jól hangzik, viszont ezt egy nagyon, de nagyon szűk körre lehet mondani. Mindent egyedül kell hogy meg tudjunk oldani, nem függhetünk másoktól, mert csak én magam vagyok az egyetlen akire akármikor számíthatok.

Akinek a pénze a legnagyobb "jó" tulajdonsága, az nagyon szegény ember. Lehet, hogy mindent megvehet, kivéve a szeretetet, barátságot, megbecsülést. Persze akinek pénze sincs, se szeretni sem tud, irigy, rosszindulatú, stb., persze annak is könnyebb pénzt szerezni, mint kedves, jó szándékú emberré válni.

Hogy a pénz nélküli, de szeretni tudó jó emberek korábban halnak? (Esetleg éhen.) Na és?

Lehet beszélni szeretetről, de azért a pénz hiánya előbb utóbb rányomja a bélyegét egy kapcsolatra, családra, baráti társaságra.

Itt is rengetegen panaszkodnak ezért, nincs melójuk, sok a szabadidő, barátok nem érnek rá, ő meg mindig.

Meg mindig idealizálnak az emberek, hogy a szegény legalább szereti a családját, a gazdag meg mindig önző...holott ez nem igaz, főleg hogy sokszor a szegény nem ok nélkül szegény, és a gazdag is sokszor kivívja az elismerést, szeretetet.