Édesanyám mániás depresszióban szenved, de nem tudom mit tegyek. Tanács?
Néhány példát vetnék fel az alátámasztására:
17 éves vagyok, és látom, hogy folyton hajt és stresszel szinte mindenen. Reggel felkel, kaját csinál, utána kicsit pihen, alszik, vagy TV-t néz, később el van keveredve azzal, hogy mindent neki kell csinálnia. Hétköznaponként apám és én is el vagyunk foglalva, ezért ritkán jut időnk segíteni, de estefelé néha megkérdezem, hogy segíthetek e, akkor visszautasít.
Egy bosszantó mondata, amikor megkérdezem, hogy segíthetek e, vagy tanácsolok valamit neki, akkor ezzel jön: "Nekem ne parancsolgass, te taknyos 17 éves!" Ilyenkor néha elég érdekes pofákat vágok be, hogy hol volt a felkiáltójel a mondatomban, ami az utasításra/parancsra utal.
Próbáltuk apámmal már több szemszögből is megközelíteni a problémáját, mindig visszautasít, ezért feltételezem, hogy mániás depressziós. Most úgy vagyok vele, hogy hagyom a fenébe, és nem törődök vele, de néha zavar a tanulásban is, amikor hallom, hogy ordibál. Mit tegyek?
Az a helyzet, hogy anyám ezt is visszautasította, szinte 100%-ig biztos vagyok benne, hogy mániás depresszióban szenved. Apám mesélte, hogy próbálta már elcsalogatni pszichiátriára is, de azért is kitörte a hisztit... 5 percenként változik a hangulata, ha pl. leesik egy lekváros kanál a földre, és a padló is olyan lesz, abból akkora botrányt csap, mintha nem is tudom, kitört volna valakinek a nyaka a családban... Hiába törlöm fel, még utána is folytatja, hogy mert az én munkám nem ér semmit, stb, stb... 5 perc múlva, mintha 100 év telt volna el, de akkor is nagyon figyel, nehogy valamit összemaszatoljak, vagy valami "botrányos" dolgot csináljak. ._.
Itt nem az a baj, hogy biztos vagyok e abban, hogy depis-e, vagy nem-e, hanem egy kiegyensúlyozott anya nem akad ki olyanokon, hogy 4-est kap a fia az iskolában, 5-ös helyett... Márpedig a testvéremet vérig le tudja alázni egy ilyenért is... A középsuli miatt nekem elnézi a 4-est, de rákérdez egy 6x biztos, hogy azért miért nem lehetett volna 5-ös... Nincs gond vele, de ilyenen kiakadni NEM KELLENE! Mintha nem is lenne élete...
Ez nem mániás depresszió. Aki ilyen, az hetekig-hónapokig túlfűtött, lelkes, aztán pont az ellentéte, meg se akar mozdulni, nem akar a lakásból kimenni, nem akar csinálni semmit. Ez nem egyik percről a másikra változik. Itt más probléma van. Esetleg szimplán boldogtalan. Pszichológus valóban nem ártana.
A másik meg az, hogy nem kérdezni kell, hogy mit segíts, hanem ha látod, hogy valamit meg kellene csinálni, akkor csináld meg kérdés nélkül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!