Gyűlölöm magam. Mit tehetnék?
15 éves vagyok, gyűlölöm magam; a modorom, a kinézetem, az egyéniségem...mindent. Változni akarok és kilábalni a bűntudatból és a depresszióból.
Mióta elkezdődött az iskola depressziósnak érzem magam; senkinek és semminek nem tudok megfelelni, ez borzasztó érzés (pedig próbálok).
Nem vagyok jó fej, és úgy érzem egy senki vagyok, akit az emberek úgyahogy eltűrnek, de senki nem szeret engem.
Az a pár barátom aki van, mindig mesélnek valami izgalmas sztorit ami megtörtént velük meg stb. én meg csak hallgatom és közben arra gondolok...én miért nem vagyok olyan szerencsés, hogy ilyen jó és vicces dolgok történjenek velem? Miért vagyok ilyen szerencsétlen, és nyomorék?
Ja és kb minden miatt bűntudatom van; ha eszem, ha valakinek nem úgy válaszolok... utálom megbántani az ismerőseim, de úgy érzem, hogy ezt folyton megteszem.
Mindig amikor kimondok valamit, utána jövök rá, hogy ez mekkora baromság volt és most biztos mindenki hülyének néz.
Szeretnék megváltozni, külsőleg és belsőleg is, de nem tudom hogyan kezdjek hozzá.
Erről a problémámról nem beszélek senkinek, de muszáj megoldást keresnem rá, ezért írtam le.
Kérlek segítsetek nekem. Borzasztó minden napom így elkezdeni, ezekkel a gondolatokkal.
Lány. Úgy érzem minden és mindenki ellenem van.
csak mellékesen, én még nyolcadikos vagyok.
próbálok megváltozni, minden reggel így kelek fel-na ez a nap más lesz, máshogy fogok viselkedni-de elfelejtem, és amikor hazajövök akkor jövök rá, hogy ezt jól elterveztem.
:(
Szerintem állj a tükör elé, és keress magadban szimpatikus vonásokat. Ne azt vedd észre, amit nem szeretsz magadon, hanem ami tetszetős. Nem létezik, hogy nincsenek ilyenek. Ezeknek kezdj el örülni. Ezeket a belső tulajdonságaiddal is megteheted. Írd össze, hogy mik azok, amiket jónak találsz magadban, amik miatt szerethető vagy, amiben több vagy, mint a többiek. De nem csak lelki tulajdonságokra gondolok, hanem lehet olyasmi is, hogy jól rajzolsz pl. Meglátod, ha elgondolkozol, rájössz, hogy szeretetreméltó vagy és különleges, és büszke lehetnél magadra. Hidd el, nagyon jó érzés lesz szeretni magadat. Ha elfogadod magad, és ez látszik is rajtad, akkor mások is keresni fogják a társaságodat. Egyszerűen élvezd a saját lényedet minden helyzetben.
A barátaid nem feltétlenül hencegésből mesélnek történeteket, lehet, hogy csak téged akarnak kicsit feldobni, mert látják, hogy rossz kedved van.
Ha hibázol, nem kell, hogy lelkiismeret furdalásod, vagy önvádad legyen emiatt, másokkal is előfordul, nem kell akkora jelentőséget tulajdonítani ezeknek. Ilyen szavakat pedig, hogy szerencsétlen, meg nyomorék nem szabad mondanod magadra, mert ez olyan, mint valami önszuggesztió, még kevesebb önbizalmad lesz általa. Pont, hogy fordított szavakat kellene mondogatnod magadnak, hidd el, előbb-utóbb meg lesz a hatásuk, pláne ha tükör előtt, mosolyogva ismétled el azokat.
Ha valakit megbántasz, és utána elnézést kérsz tőle, vagy csak annyit mondasz, hogy nem ezt akartam mondani, bocs, biztos, hogy nem fog rád haragudni. Mindenki tudja, hogy a kamaszkor nehéz, az ebben a korban lévőkkel kicsit elnézőbbek az emberek. Ha butaságot mondasz, nevess rajta, és akkor már nem tűnik akkora "baromságnak".
Ha gondolod, felkereshetsz egy pszichológust is, hogy kibeszélhesd magadból a dolgokat. Rengeteg kamasz küzd ugyanezzel a problémával, lehet, hogy el kellene járnod csoportterápiára, ahol hasonló fiatalokkal találkozhatnál, ebben is tud segíteni egy pszichológus, ha úgy érzed, hogy egyedül nem tudsz megbirkózni a helyzettel, de szerintem menni fog...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!