Szeretném ha sokan írnának véleményt. A többi lent?

Nekem is volt ilyen érzésem, lehet, hogy nem is volt alaptalan és szintén formásabb vagyok. Nagyon hosszú éveken keresztül törték le az önbizalmamat máshol is: családban, "baráti" társaságokban.

Akkor változott meg ez bennem, amikor sportolni kezdtem. Első 2-3 alkalommal azt hittem, hogy mindenki megint röhögni fog rajtam, bámészkodni fog. Szó szerint "megdolgoztam" azért, hogy ezt a félelmemet leküzdjem, viszont mostmár jó érzés, hogy le se sz..rok senkit, a rólam alkotott véleményeit. Ugyanakkor szexisnek és magabiztosnak tartom magam, amit soha senki nem vehet el, a legutolsó savanyú pofát vágó pasik főleg nem.

Megboldogult tini koromban amúgy nekem is volt ilyen korszakom, hogy gyakran úgy láttam, kinevetnek, sugdolóznak rólam és valóban, talán ezzel a hozzáállásommal magam vonzottam be az idiótákat!Aztán ahogy idősebb lettem, már a külsőségek nem voltak olyan fontosak, az, hogy mások milyennek látnak, mit gondolnak rólam, már nem akarok megfelelni másoknak, csak magamnak.Ráadásul annyi dolgom, gondom lett, hogy rá sem érek idiótákra figyelni, vajon kinevetnek-e?Azóta ez a zavaró tapasztalat teljesen ,megszűnt!Persze most is van úgy, hogy elmegyek egy középsuli mellett és csak vihogó, pusmogó arcokat látok, lehet, rajtam is röhögnek, de nem zavar, mert tudom, hogy mindenki mással is ezt csinálják.Szánalmas, de majd talán kinövik.

Szóval talán neked is segítene, ha csak a magad dolgaira koncentrálnál és csak magadnak akarnál megfelelni.