Szerintetek igazam van?

Próbálom rövidre fogni a "mesét", remélem elég érthető lesz.

Szóval, kb. fél éve költöztem az új albérletbe, egy szobát bérelek. A lakótársam közel 40 éves hölgy, sgy vidéki városból származunk, tehát van közös téma, pedig azelőtt egymás létezéséről sem tudtunk. Kivételesen jól kijövünk egymással, mivel több lakótársam is volt, senkivel sem volt ilyen jó kapcsolatom. Rugalmas, alkalmazkodik, bármiről lehet vele beszélni. Csak egy dolog kivétel valahogy: a lakbér. Ezt a lakást ő is bérli, immáron 10 éve, tehát rutinos ügyintéző, és nem én vagyok az első lakótársa. Elég nehezen jutottam el idáig, hogy szobát béreljek, mert a tavalyi nyaram nagyon nehéz volt, de ez egy másik történet. Kaució nem volt (ami nagyon ritka), és szerződés sincs, ami lehet, hogy hiba volt a részemről, de lehet, hogy nem. Időközben azért feltűntek dolgok elég hamar, és mikor rákérdeztem, kitalált valami mesét, hogy lecsitítson, meg hát miért is akarjak kíváncsiskodni, ha nem akar beavatni? Ehhez mindenkinek joga van. Tehát, amik feltűntek: amióta itt lakom, én még egyszer sem láttam elmenni dolgozni. Mindennap délig alszik, és az a legnagyobb fáradtsága, ha levest főz magának. A vért izzadt pénzemet ő kezeli, semmilyen számlát nem láttam eddig. Egyszer még a nyáron adtam neki lakbért, másnap elment vásárolni. Nem is ezzel van a baj, nincs ebben összefüggés, kivéve, ha megmutatja a blokkot, amin fel volt tüntetve az a címlet, amit előző nap adtam neki LAKBÉRRE. Kicsit túl nagy véletlen szerintem .... Amikor megláttam ezt, majdnem megállt bennem az ütő. Nem szóltam semmit, mert mi van, ha nincs igazam, és csak felesleges feszültség alakul ki? A másik, amikor egy hónappal később haza jött egy barátnőjével. Elég hangosan beszélgettek, tehát akaratlanul is meghallottam egy párbeszédet, amihez nincs közöm. Az hangzott el, hogy lakótársam nem fizet annyit mint én. A dolog bicskanyitogatója, hogy nem ebben egyeztünk meg. Nekem költözésemkor azt mondta, hogy egyenlő a lakbérfizetés. Én heti 60 órában trógerolok hihetetlen stresszben, hogy életben maradjak, semmire nincs időm. Még aludni sem. Ő meg kényelmesen elpolitizál itthon, amikor szólnak a hírek a rádióban, nekem pedig panaszkodik az emberi sunyiságról, és mindenki lusta dolgozni ........ na, no comment. Taktikusan nem avat be belső dolgokba, vagyis nem ismerem a fogyasztást, egy csekket nem láttam eddig. Azt mondta, a lakástulajdonos kezel minden sárga csekket. Megjegyzem; amikor december elején bekapcsolta a fűtést nálam, direkt megkérdeztem, hogy lesz-e nekem ebből többletköltség, azt mondta, hogy nem. Tehát mégis csak tudja, hogy mi mennyibe kerül. Kérdés: honnan van pénze alap megélhetésre, ha nem dolgozik? Honnan van arra pénze, az IKEA-ból vásároljon? Honnan van arra pénze, hogy minden hónapban elutazzon vidékre? Alapvetően nincs közöm hozzá, és nem is érdekelne, de mivel nem tudom, a pénzem merre kolbászol és ő csak lógatja a lábát mint egy nyugdíjas, és láthatólag én fizetem az ő fogyasztását, még szép, hogy van közöm hozzá! Két hónapja tettem kísérletet arra, hogy ezt megbeszéljük (mivel már nem bírtam idegekkel, hogy érdekes módon mindig akkor van pénze, amikor kifizetem a lakbért), csak sértődés lett belőle, hogy megvádoltam ......... Ne gondoljam, hogy ingyen lakik itt. Hát most már nem is, mert saját bevételnek tekinti a pénzemet, mintha egyedül lakna. Sokszor panaszkodok neki a munkahelyi feszültségemről, és ő annyira szeret tanácsokkal ellátni, hogy mit csináljak másképpen, és annyira szeret nekem munkakeresésben segíteni .... (WTF?!) És saját maga részére miért nem ennyire aktív?! Miért engem rugdos állandóan, hogy legyen pénz a konyhaasztalon?! Ki ő nekem, hogy eltartsam?!

Kérdés: szerintetek mit kezdjek ezzel? Nincs módom csak úgy elköltözni. Egyébként nem fair, hogy visszaél azzal, hogy itt ő van itthon és úgy irányítja a pénzemet, ahogy tetszik.

Kettő dolgot nem bírok egyébként sem; 1.) amikor megpróbálnak hülyének nézni, és azt hiszik ezt eljátszhatják velem életem végéig anélkül, hogy észrevenném. 2.) Amikor szórakoznak a pénzemmel. Ha jogtalanul elveszik tőlem és/vagy jogtalanul nem adják meg nekem, amiért megdolgoztam.

Bocsi, ez hosszú lett. És szerintem igenis jogosan dühöngök.