Milyennek képzelitek el az életeteket 15 évvel később?

Mivel most a párkapcsolat téma érdekel, ezért csak ezt fejtem ki. Van két pasi jelölt. Mindkettő vonzó.

A jelölt: kicsapongó, megbízhatatlannak tűnik, kevés önbizalommal, hatalmas kielégítetlen szeretet igénnyel. Van egy betegsége.

B jelölt: megbízhatónak tűnik, szereti a kihívásokat, jobb önismerettel, de van egy idegesítő szokása, mindig mindent jobban tud.

Ha A jelöltet választom, elképzelhető, hogy megcsal 2 év múlva, de legalább volt jó két évünk, és 15 év múlva, amikor ő talán már nem lesz, nem fogom bánni, hogy elmulasztottam őt megismerni.

Ha B jelöltet választom, talán lesz két gyerekünk, és éljük a hétköznapi életet.

De fordítva is történhet minden. Honnan tudnám én azt előre?

bocs, de nincs ekezetem

pozitiv: mernoki allas, kedves feleseg, minmum 2 gyerek, passziv haz, elektromos auto :)

negativ: szar melo, egy motor amivel celtalanul bolyongok ha tulelem a forgalomban resztvevoket.

legrosszabb: nincs melo, eselyes, hogy megrohadtam a sitten vagy valahol agyonlottek

Milyennek képzelem el?

15 éves vagyok most :)

30 évesen már rég autószerelőként fogok dolgozni, jobban fog menni apám vállalkozása, ha 2-en csináljuk, bár igy is nagyon-nagyon jól megy. Na szóval, akkor autószerelő leszek. Ha lesz pénzem építek egy nagy házat, aminek a földszintje egy nagy garázs, egy rohadt nagy műhelyel és 1-2 saját autóval. Pl Mitsubishi Lancer Evo 6, BMW E30 M3. Aztán lesz, egy barátnőm akivel pár évvel később összeházasodunk. Utánna gyereket szül majd, persze ezt már nem 30 évesen, bocsi, hogy tovább megyek. Na akkor gyereket szül, ami fiú lesz és ugyan úgy autób.u.zi lesz, mint az apja. 14 évesen leteszi motorra a jogsit, amit szívesen fogok kifizetni, kap majd egy motort. Utánna ő is elmegy tanulni autószerelőnek és viszi tovább a vállalkozást. Nagy álmom még egy versenyautó építő műhely, de ez nem biztos, hogy meg fogom tudni valósítani.

Na ezt majd visszanézem 15 évvel később, hogy mi sikerült :)

A: Szakfordítóként dolgozom egy nyugat-európai országban. Angol nyelven élem az életem, van egy külföldi barátom, akivel már együtt élek, gyerekünk még nincs, és lehet, hogy nem is lesz. Nem vagyok dúsgazdag, de azért nem panaszkodom.

Nyugalmas, nem túlságosan fényűző, szép életem van, és nap mint nap eszembe jutnak az emlékek arról az időszakról, amikor huszonévesen lakókocsival bejártam Európát, és ez előtt a ház előtt is elmentem, ahol most élek.