Ti hogy vészelnétek át ezt az élethelyzetet? Barátnőm hetek óta kórházban, a munkahelyen egy csomó dolgom lenne, emellett holnap vizsgázok.

Nem vagyok egy nagy pszichomókus, de egyszerre csak egy dologra koncentrálj.

Minél jobban merülj bele abba, amit éppen csinálsz, és szinte elfelejted a többi gondot. Nekem ez vált be.

Üdv!

Részben egyet értek az előttem szólóval. Szerintem rangsorold, mia fontosabb. Gondolom (remélem) az első a a barátnőd, utána esetleg holtversenyben munka- iskola. Nem tudsz kivenni pár nap szabit? Nem lehet eltolni azt a vizsgát?

(Ha az embernek gondja van, természetes, hogy nem tud maximálisan helytállni, ezt minden főnök, minden tanerő belátja...)

Sok sikert ;-)

Üdv a való életben.

Tudom, hogy nehéz helyzetben vagy, de ezek az állapotok az élet részei.

Most kell összeszorítanod a fogaid és átvészelned ezt az időszakot a tőled legjobban kitelhető módon, mert különben nem csak most fogsz szenvedni, hanem ezután is.

A munkahelyeden senkit nem érdekel a magánéleted- azért fizetnek, hogy elvégezd a feladatod.

Az egyetemen senkit nem érdekel a munkád és a magánéleted- azért vizsgáztatnak, hogy kiértékeljék amit tudsz.

A magánéletedet, illetve a pszichés állapotodat pedig nem érdekli sem az egyetem, sem a munkahelyed- itt az számít, hogy miként tudod egyensúlyba tartani magad, különben összeesel.

Tehát az életed különböző részeit ( munkahely , egyetem + privát szféra ) neked kell irányítanod, mert nyilván több helyen kell megfelelned és egy adott területen belül senkit nem érdekel, hogy neked milyen nehézségeid vannak egy másik területen, mert ezt neked kell elintézned, ahogyan mindenki más is ezzel küszködik élete során.

Nem kell panaszkodni, nem kell siránkozni. Ez lehet érzéketlenségnek tűnik, de a lehető legjobb tanács, amit a fejedbe véshetsz.

A panaszkodást el kell felejteni, mert felesleges ténykedés és elveszi az időt és az energiát azoktól a megvalósítandó dolgoktól, amelyek rád várnak.

Most ha azt gondolod, hogy könnyű nekem beszélni, akkor elárulom, hogy általában olyankor szoktam hosszú válaszokat írni adott kérdésre, amelyben felismerek egy olyan élethelyzetet, amin én is keresztülmentem.

Ebben a válaszban is minden, amit leírtam, saját tapasztalatból való merítés, ezért is nem írtam semmi “ vígasztalót “ és semmi finomkodó szöveget, mert tudom, hogy ezek rajtam se segítettek soha.

Kemény időkben kemény szavak kellenek. Olyan leszel, amilyenek a gondolataid saját magad iránt.

Ha folyton csak azon merengsz, hogy túl nehéz a dolgod, nem bírod tovább, fáradt vagy, stb. , akkor annak meg is lesz az eredménye.

Éppen ezért az ilyen gondolatokat el kell oszlatni és arra kell összpontosítani, hogy: meg kell csinálnod, erősnek kell lenned, össze kell szedned magad, találnod kell egy megfelelő módszert , stb.

Ez a különbség a nyertesek és a vesztesek között, hogy a problémákra nézve mindenkinek egyformán nehéz, viszont a hozzáállás az, ami döntő fontosságú és amin ha nem változtatsz, akkor minden összefog omlani körülötted, de nem csak most, hanem mindig az életed során, mert nem tudsz mit kezdeni az élettel akkor, amikor nehéz.