Kb.1 éve találtunk a padláson régi leveleket. Mihez kezdhetünk vele?

Akkor bemásolok egy teljes levelet (most sajnos nem tudom időrendbe rakni őket, de azért jó lesz így is szerintem.

"Vésztő, 1944. VII. 21.

Drága Pistikém! (Ezt érdemes megfigyelni szerintem, ezt a megszólítást, meg hogy a dátum is későbbi, szóval valami kialakult)

Olyan boldog napom volt ma: először is a Te levelednek örültem nagyon, aztán látom a másik levelet: Katóka irt. Ugy örülök, hogy mostmár egy kicsit jobban érzi magát: csak adná a jó Isten, hogy minél hamarabb meggyógyulhatna.

Tegnap irtam meg Ilinek is a levelet: gondolhatod, hogy nagyon megörültem mikor megkaptam a levelet. Igazán kedvesen irt, és én nagyon boldog vagyok, hogy megösmertem kedves családtagjaidat. Jól éreztem magam nállatok, és igéretemhez híven, alkalomadtán ismét ellátogatok.

Drága Pistikém gondolhatod, hogy mennyire meglepődtem mikor megkaptam a csomagszállítót. (?) Ilyen kedves meglepetésre igazán nem gondoltam: hálás szívvel köszönöm azt a sok gyönyörű pöszmétét. Ugyszintén a szedésnél való segítségedet is: gondolom, hogy csak elfáradtál egy kicsit szedés közben, különösen, ha még meleg is volt ráadásul.. Ne hidd, hogy mind megettük: csak a puhább szemeket: a keményebbjét befőztem. Olyan boldog vagyok ha egy-egy kicsit rájuk nézek.

A malacokkal kapcsolatban, gondoltam, hogy Te is az én véleményemen leszel, de azért gondoltam megkérdezem mit szólsz hozzá. Nincs szándékomban eladni a kis borjut sem: csak hadd maradjon meg az is. Az apró jószág is meglesz: ugyanis nekem már évek óta van tyukom és kacsám is: csak éppen a libától maradtam el az utóbbi években. De ha olya helyzetünk lesz hogy azt is lehet tartani, akkor lesz nekem libám is. Sőt, még galamb is lesz: az aztán igazán elmaradhatatlan.

Remélem ezekután az állatállománnyal meg leszel elégedve: különösen ha még egy kutyát és egy macskát is közzé sorolok. Olyan édes három kis cicánk van most: ha látnád biztosan Te is szeretettel cirógatnád kis cirmus bundájukat.

Drága Pistikém kérdezed, hogy mi van az íratokkal: légy nyugodt az is meg lesz a kellő időre. Remélem nem kell sok utánnajárás, mert kedves elődeim is mind helybeliek voltak. No de a jövőhéten ezt is elintézem, és ha megkapom azonnal elküldöm.

Biztosan csodálkozni fogsz ha meglátod a dátumot: ugyanis eltévesztettem, de már nem akarok javítani rajta. Most aztán mint rendes szokásom tegnap kezdtem meg az irást és ma este fejezem be: de ugye ezért nem haragszol, hogy kicsit késik a levél. Rengeteg a dolgom és nappal nemigen érek rá irni: nappal olyn sok szaladgálni való van. Különösen a postára járok sokat: képzeld én vagyok a család postása. Ha valamit feladni, vagy kiváltani kell mind én intézem: és, hogy még ezenkívűl mennyi van, még elmondani is sok lenne.

Ma este egy kicsit rendezgettem a fiókot: igazán nem is gondoltam, hogy ilyen sok levelet irtunk már egymásnak. Egy része kinn van a szekrényben, a többi pedig idebenn: most gondold el, hogy csak idebenn 34 drb levelet számoltam meg. Egész szépen haladunk ugye: lassan szép kis gyűjtemény lesz belőle, mire a levelezés végére jutunk.

Képzeld Pistikém fájó szívvel lassan szedegetem fel a virágaimat, mert most már valószínű, hogy Károlyék hazajönnek télire a tanyáról, és a kert ilyen módon szét lesz szedve ugyanis mellékhelységeket építenek oda. Igaz hogy nekem ugyan mindegy mert egyszer ugyis itt hagyom ezt a házat persze akkor a virágaimat is viszem, de addig még hely kell neki, és igy Istvánhoz fogom kiszállítani.. Legjobban sajnálom a szép nagy orgonabokrokat és a labdarózsát (?). Az idén is rengeteget nyitott: de talán ha akadna kisebb hajtása még megvigasztalódnék, csak az a baj, hogy nemigen van. No, de majd csak megoldódik valahogy ez is, mig az én hajlékomhoz el tudom helyezni, ahol majd együtt gyönyörködhetünk benne.

Addig is sok szeretettel üdvözöl a viszontlátásig........................Máriád."

Egyébként kifejezetten szépen írt, csak némelyik levélre ráborult valami, a fele el van ázva, van, amelyik tiszta piros (nem hinném, hogy vér:)) meg ugye egy kicsit le is kopott a tinta.