Miről tudnak az emberek órák hosszát beszélni?

Vannak ismerősem, akik totál nem figyelik/nem érzékelik, hogy a másikat nem érdekli a téma, de azért mondják.

Általában a családjukról, másokról, abból is a negatívumokat emelik ki, a jó dolgokat nem.

Pl fogászat.

Meg akármilyen nyavaják, ha 2 évesen műtötték, es azota hogy telt a sok minden ezzel összefuggésben.

Hol van leárazva a paradicsom ki hogy főz ezt azt. Mi lesz otthon a vacsora.

A bejárósok a pályaudvari, bkk meg bkv meg akármilyen élményeiket fújják mindig es soha nincs vége.

Vagy milyen papucs lenne jó bentre. Mit rendeljenek a temuról. Kézműveskedős gyöngyfűzéses témák.

És ilyen témák végkimerülésekig.

Komolyan szünetekben mindig mindenkit én hagyok ott, én párolgok el, én zárom a témát és húzok, egymással meg jól elvannak végtelenségig is mennek ezek.

Én meg képtelen vagyok velük mégcsak ebédelni is.

Mintha életük se lenne komolyan.

Mindez állami szférában diplomás intelligens emberektől, hát vmi magasabb röptű dolgok soha nincsenek. Még egy drogossal is érdekesebb dolgokat osztunk meg.

Fuu én bármiről. Meg azt is imádom ha mással még a semmiről is lehet beszélni órákig. 😄

Meg minden ami erotikus, imádom a szexuális témákat is, gondolom a kib@szott magas libidóm miatt is.

Ami sajnos inkább átok, mint áldás.

Az élményeikről.

AZ általuk érdekesnek, vagy éppen borzasztónak tartott hírekről.

Könyvekről, amiket olvasnak, vagy olvastak.

És rengeteg másról.

Bármiről - ezzel semmi baj nem lenne, csak nem fogja fel, hogy senkit sem érdekel a mondanivalója.

Az ilyen emberek ugyanis nem értelmes témákról beszélnek, vagy társalognak, hanem Ő beszél, letol félórás monológot, és ennyi, fontoskodik, stb.

Kerülöm az ilyen embert, mert rettentően leszív mentálisan a szófosása, meg hogy mindent a világ keletkezésétől kezd.