Szerintetek gáz, ha magyarként nem rajongok annyira Erdélyért?

Nem, szerintem csak az gáz, hogy ezt így tematizálod. Kit érdekel, rajongsz-e Erdélyért vagy sem?

Kb. annyira releváns mint az, hogy nekem mi a szubjektív véleményem Észak-Lappföldről! :))))))))))))

Már önmagában az, ahogyan az álkérdést felteszed, azt sugallja, hogy egyáltalán nem ismered Erdélyt (úgy meg mondjuk nehéz is rajongani valamiért).

Már az is megmosolyogtató, hogy "hely"-ként nevezed meg.

Nyilván nem nagyon tudod, hogy a terület, amit ma Erdélyként nevez meg a köznyelv (a Partiumot, Bánságot és Máramarost is beleértve) egy Magyarország egészénél is jóval nagyobb RÉGIÓ.

A Partiummal, Máramarossal és a Bánsággal együtt: 103 093 km²

A szűken vett történelmi Erdély önmagában is több mint fél Magyarország: 57 000 km²

(összevetésül, a csonka Magyarország: 93 022 km²)

Az alföldtől a dombságokon át a Kárpátok legmagasabb bérceiig terjedő, fennsíkokkal, havasokkal, folyómedrekkel, lombhullató és fenyőerdőkkel gazdagon tarkított táj, a lélekzetelállító épített örökség (a legrégebbi magyar és szász várak, templomok, a csodálatos erdélyi német városépítészet, a gyönyörű, hagyományőrző falvak, a multikulturális közeg, a magyar, székely, szász, zsidó, örmény épített örökség), az UNESCO világörökségi listáján is szereplő számos gyönyörű helyszín - ez neked egy "hely". :)))))

Erdély 16 megyényi, hatalmas és sokszínű területe valóban lélegzetelállítóan szép, természeti kincsekben gazdag - és magyar szempontból is érdekes (tele a magyar és egyetemes történelem fontos helyszíneivel és emlékhelyeivel).

Ha nem rajongsz érte, az magánügy. Ha nem ismered el az értéket, amit képvisel, az viszont már műveletlenség, korlátoltság.

De "rajongani" mindenki azért rajong, amit a személyes, szubjektív ízlése megenged. :)))

Édes Erdély.

Sajnos ma a politika megpróbálta a maga céjára hasznosítani, de ha ezt lehántjuk, tárgyilagosan is értékes része marad az identitásunknak.

Erdély egy olyasfajta gyöngyszem, mint Svájc, Liechtenstein, Luxemburg, San Marino. A nemzetállam előtti idők valamilyen kivételesen megmaradt maradványa átörökítve a jelen korra (előőbbi példák esetében a Német-Római Birodalom valamilyen maradványai amelyek a nezetállamok korában történt nagy ddarabolásokat, osztozkodásokat megúszták).

Úgy normálisan édes Erdélynek is ilyesfajta sors nézett volna ki, nem sikerült, nem jött össze. Lehetne ma egy soknemzetiségű Svájc-szerű állam, amely a nemzetállamok előtti diverzitást közvetlenül fordítja át a posztmodern korszak nemzetekfelettiségére, mintegy átugorva a nacionalizmus klasszikus korának problémáit. Nagyjából épp ez az, ami Svájcnak összejött, édes Erdélynek nem.

Nyilván egy jövőbeli, nacionalizmus és szegénység nélküli utopikus világban az emberek identitástudata sokféle lesz, mindent megőriz a múltból ami jó volt és amit a jövő új pozitiv tartalommal fog megtölteni. A mai nacionalizms mellett a hierarchikus strukturák is finomodnak, sok dolog kifejezetten hálózatszerű lesz.

Kincses Erdély nyilván fontos lesz újra egy efféle világban, és én nem tartom butaságnak az Erdély-kötödést. A jobboldali politika ma kisajátitotta, de elvileg simán lehetne ökológiai vagy kommunisztikus tartalma is.