Milyen érzés, hogy valahol a világban van egy olyan ember, akivel még nem hozott össze téged a sors, de ha összefog, akkor utálni fogjátok egymást?

Amúgy ennek semmi értelme. Minek ragódjak valakin aki nem kedvel ha ezt eldöntötte úgy se győzhetem meg az ellenkezőjéről meg én minek győzködjem. Az ő dolga nem az enyém. Nekem nem számít. Én azokat keresem akik majd talán kicsit is de kedvelnek.

Nyílván vélemény tud változni masik emberről ha megismered.

Van gogh mondta hogy ha az emberek ismernek egymást nem lenne imádat és gyűlölet vagy valami ilyesmi.

De ez meg személyes döntés kérdése hogy akarsz rá másképp tekinteni rá, mint arra amit a fejedben kreáltál róla.

Nekem már eleve az rossz érzés, ha valaki utál. Ha nem kedvel, nem zavar, az viszont bánt, ha ez utálatba csap át valamilyen okból.

Viszont ilyenen felesleges agyalni, előre kattogni. Így kicsit olyan, mintha be szeretnél vonzani egy ilyesfajta embert az életedbe.