Más is érzi úgy, hogy az egyetemi szaktársai valahogy többre viszik a szakmában, jobb fizetéssel pedig nem voltak jobbak nálad?

Nem biztos, hogy rálátsz, mi van mögötte.

Egyébként egy dolog csinálni, más képesnek lenni elmagyarázni: nekem volt szaktársam, akinek ZH előtt magyaráztam el, hogyan kell - angol - esszét írni, mert neki kimaradt a szeminárium erről: ő utána írt egy ötös esszét nekem elégtelen lett, és utána is rengeteg extra munka kellett, hogy rendesen megtanuljam gyakorlatban.

Egyébként elég nagy a szórás: valaki jó volt a szakon, és nem sokra vitte, és volt, aki nem volt jó, és nem is a területen dolgozik.

A fiatal munkákat (pályakezdő) tapasztalatszerzésre kell használni. Ha alaposan kiképzed magad, akkor simán le tudod körözni bármelyiket.

Valójában a bátorság hozhat pénzügyi sikerességet és a magyar szó erre pont kifejezi ezt a bátorságot: vállalkozás. Amikor nem órabérben dolgozol, hanem eredménycentrikusan, az pénzügyileg jóval sikeresebb lehetsz, mint 8 órát eltöltve valahol ,ahol nem biztos, hogy akarsz.

A szakmai tudás és a tehetség önmagában nem elég a sikerességhez. Más is kell hozzá, szerintem ez irányban is fejleszd magad.

Az, hogy milyen karriert futsz be csak részben múlik a szakmai tudáson.

Legalább ennyi múlik a kiállásodon, a kommunikáción, helyzetfelismerésen, önállóságon, hogyan helyezkedsz stb.

Nagyon fontos a szakmai tudás, azonban van még egy rakat dolog, amiknek a meglétükre szintén nagy szükség van: kommunikációs készségek, problémamegoldáshoz szükséges kompetenciák, csapatban való dolgozás készsége, kiállás és határozottság, önállóság, talpraesettség, és a protekció sem elhanyagolható dolog.

De még ezek mellett is megértem a helyzeted; nekem is nem egy ilyen szaktársam volt, mégis remek helyeken dolgoztak egy ideig (részleteket nem tudok, miért nincsenek már ott), vagy akár még most is; mert tudták, hogyan adják el magukat, találtak kiskapukat, remek "beszélőkéjük" volt. Ezek meg kompenzálták a tudáshiányt valamelyest.