45 éves vk és kényszerből fiatalkori komoly gyógyíthatlan betegségek miatt munkahelyre sem tudtam menni,így tehát a semmiből félrerakni sem tudtam és így a szüleimmel élek. Őket nem zavarom mert örülnek hogy velük vk. Ez sokaknak miért is gáz?

Ha neked nem lenne gáz, akkor ez a kérdés meg sem született volna. Érzed, hogy ez így nem jó, még ha rajtad kívülálló okok miatt alakult is így.

Sosem dolgoztál semmit? Van elképzelésed, hogy merre szeretnél elindulni?

Nekem pl. van egy kollégám, aki informatikusnak tanult, de suli után az apja cégében dolgozott egészen más titulusban, természetesen nem volt bejelentve, tehát mint tapasztalatot, semmit nem tudott beírni az önéletrajzába. Ez így ment tíz éven át, mire megtalálta a cégünket, ahova felvették. Harminc évesen ez az első hivatalos munkahelye. Menne tovább, de mivel csak nálunk szerzett tapasztalatot, nem igazán tartanak rá igényt, tehát így nehéz.

#14 vagyok, most látom a 13-as kommented.

Ez így már érthetőbb, de mi lesz, ha nem lesznek a szüleid, akik segítenek? Feléled az örökséget?

Ezzel simán lehet dolgozni. Ennél sokkal nagyobb problémátval dolgoznak emberek, mert muszáj nekik.

Mi lesz ha nem lesznek ott a szüleid? Abba belegondoltal?

Ismerek amúgy ilyen embereket. Nem minősítem. Majd rajossz,, ha ott leszel ahol ők vannak.